Egyes kórházakból nemcsak a szakemberek fogynak el, hanem a betegek is, miután bizonyos országrészek fokozatosan öregednek el és ürülnek ki. A szakértők többsége egyetért abban, hogy azokban a kórházakban érdemes fekvőbeteg osztályt fenntartani, ahol évente legalább 700, azaz naponta két beavatkozást végeznek.
A kórházi osztálybezárásokról szóló cikksorozatunk előző részeiben adatokkal és példákkal mutattuk meg, hogyan épül le spontán módon az egészségügyi ellátás az ország számos pontján. Sok kórházi osztály egyetlen orvos kiesésével is a működésképtelenség határára kerül, és nem csupán a kisvárosi kórházakból vándorolnak el az orvosok, hanem a nagyobb, központi intézmények is gyakran küzdenek szakemberhiánnyal. Számos szakterületen nyugdíjaskorú doktorok és idősödő ápolók viszik a hátukon a betegellátást, kiesésükkel pedig lehetetlenné válik az osztály fennmaradása.
Ezt egyre gyakrabban nyíltan is felvállalják a kórházak, és részben ez magyarázza, hogy több egészségügyi forrás tapasztalata szerint egyre gyakrabban jelennek meg az osztálybezárásokról rendelkező határozatok a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján. Ilyenkor ugyanis a kórházak maguk jelentik be a központnál, hogy nem tudnak működtetni egy-egy osztályt, és maguk helyett egy másik kórház kijelölését kérik a feladatra. A Covid-járvány előtt ez kevésbé volt jellemző, mert egy, az egészségügyi irányításra rálátó forrás szerint a kórházak igyekeztek egymás között elintézni a betegellátás átszervezését. Ma már azonban egyes kórházakban bátrabban bevallják, ha nem tudnak működni.
Hogy volt régen...?
