Tavaly az év utolsó hónapjában a kormány kipumpált 400 milliárd forintot az állami vállalatokba és ingatlanokba. Ezzel az egész éves pénzforgalmi hiány 5,7 ezermilliárd forint lett.
A stagnáló gazdaság mellett a bevételek éppen csak elérték a tervezettet, miközben a vártnál drágább volt az államadósság finanszírozása, az uniós források befagyasztása pedig azzal együtt is 400 milliárd forintos lyukat ütött, hogy a kormány a maga részéről jegelte az uniós programokat.
Az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A deficit egyetlen hónap alatt (decemberben) 1,7 ezermilliárd forinttal nőtt.
A központi alrendszeren belül a (kormány alá tartozó) központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak.
A hiány rendkívül magasnak tekinthető. Bár a szaktárca már az előzetes adatközlésben azt állította, hogy az 5,74 ezermilliárd forintos éves hiánnyal „a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult”, ez teljesen egyértelműen nem igaz. A hiány a törvényi előirányzat (az eredeti terv) 139 százalékára teljesült. A hiány a november elején 5,06 ezer milliárd forintra emelt hiánycél 113 százalékára teljesült.
Hogy volt régen...?
