Ha Miskolc belvárosára vagy az újbudai Bartók Béla út környékére gondolunk, elsőre kevés hasonlóságot látunk. Mégis van egy közös pont: mindkét városrész megújulását az önkormányzati helyiségvagyon tudatos, célzott hasznosítása indította el.
A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk negyedik és ötödik részében a megoldásokra fókuszálunk: azokra a hazai és nemzetközi gyakorlatokra, amelyek már bizonyították, hogy az integrált helyiséggazdálkodás képes egy városrész gazdasági újrapozicionálását elindítani. Ebben a cikkben a szaknyelv szerinti „kemény” (hard) beavatkozások állnak a középpontban. Ezek azok az esetek, amikor az önkormányzati helyiségportfólió reformja átfogó közterület-rehabilitációval, épületfelújításokkal, illetve különféle strukturális vagy jogszabályi átalakításokkal kapcsolódik össze.
Rövid összefoglaló:
- Miskolc 2004-ben Főutca Pláza program keretében átalakította bérleti rendszerét, bevezette a piaci alapú, differenciált díjszabást és bérbeszámítással ösztönözte a felújításokat, amit összehangolt a belváros uniós rehabilitációjával.
- Budapest Újbuda 2009-ben külön övezetet hozott létre a Bartók Béla úton, ahol kedvezményekkel támogatta a kulturális és gasztronómiai funkciókat, homlokzat-felújítási díjkiegészítést vezetett be, és komplex közterület-fejlesztéssel tette a területet Budapest egyik legismertebb kulturális tengelyévé.
- Józsefváros 2022-ben a Déri Miksa utcában proaktív piaci kampányt indított tizennégy helyiség értékesítésére, amelyet a közterület átadásához időzítve, professzionális marketing eszközökkel és online pályáztatással valósított meg.
- A három példa közös tanulsága, hogy az önkormányzati helyiséggazdálkodás akkor válik hatékony városfejlesztési eszközzé, ha a közterület-megújítás, a rendeletalkotás és a célzott ingatlanfejlesztések összehangoltan, egymást erősítve jelennek meg.
Hogy volt régen...?
