Karácsony Gergely a Republikon Intézet önkormányzati konferenciáján arról beszélt: nincs kétsége afelől: van politikai szándék arra, hogy ez ne következzen be.
Emlékeztetett rá: a Magyar Államkincstártól hatvan nap haladékot kapott a főváros a szolidaritási hozzájárulás befizetésére, de ez a haladék a jövő héten lejár, és a jelenlegi tudásuk szerint nincs döntés arról, hogy ezt a haladékot meghosszabbítanák vagy más megoldás születne a kérdésben.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy a Budapestre az elmúlt években nehezedő pénzügyi nyomás brutális volt: „mi ezer sebből vérzünk”. A főváros cégeinél, az alapinfrastruktúrában brutális adósságot hordoznak, de úgy döntöttek, a pénzügyi problémák miatt a közszolgáltatásokat nem csökkentik.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy évtizedes hagyományokkal bír a huszonhárom kerületre és fővárosra épített rendszer, fontos értékei vannak, de szükségesnek látja a kerület és főváros kapcsolatában a „finomhangolást”. Úgy véli, ennél nagyobb átalakításra van szükség az önkormányzatok és az állam kapcsolatában, és indokoltnak tartaná, ha az önkormányzatok visszakaphatnának korábban elvett feladatokat és hatásköröket, például az iskolák fenntartását.
Üdvözölte a Tisza Párt programjában szereplő Budapest-törvényt, amiben szerinte fontos lenne rögzíteni a főváros és állam együttműködésének alapelveit, de ennek része kell, hogy legyen a közösségi közlekedés eddig alku tárgyát képező finanszírozása is. Szükségesnek tartaná a főváros és agglomeráció településeinek viszonyrendszerét rendező közhatalmi testület létrehozását is.
Úgy véli, meg kell vizsgálni, mik azok a szolgáltatások, amiket a főváros a kerületeknél hatékonyabban tud ellátni, és példaként említette a közösségi közlekedést, közvilágítást, fővárosi nagy úthálózatot, csatorna- és vízhálózatot, nagy zöldterületek fenntartását.
(MTI)
Hogy volt régen...?
