Bár Magyarországon a szokatlanul hűvös május miatt nehéz elhinni, a globálisan és hazánkban is rekordmeleg telet követően várhatóan újabb, rendkívül forró nyárra számíthatunk. A Spanyolországot és Portugáliát sújtó, április 28-i – korábban sosem látott léptékű – áramszünet arra figyelmeztet, hogy akkor is fontos végiggondolnunk energiarendszereink sérülékenységét, amikor épp vastag pulóverben ülünk.
A klímaváltozás gyorsulásával egyre sürgetőbbé válik az hőségnek ellenálló épületek és a fenntartható hűtési stratégiák szerepének újragondolása az épített környezetben. E témában szervezett stratégiai ülést az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (Climate Action Network Europe), amelyen a Levegő Munkacsoport is részt vett.
Helyzetkép
A hűtés iránti igény világszerte soha nem látott mértékben növekszik. Jelenleg a globális villamosenergia-felhasználás körülbelül 10 százalékát fordítjuk épületek hűtésére. Már több mint 2 milliárd légkondicionáló berendezés működik világszerte, és ez a szám az elkövetkező évtizedekben akár meg is duplázódhat.
Bár Magyarországon sokan a fűtési gondok megoldását jóval sürgetőbb kérdésnek tartják, a hűtés fontossága is rohamosan növekszik – Európában ez az energiagazdálkodás leggyorsabban növekvő területe. A jelenlegi előrejelzések szerint az Alföld egyes részein a század végére a téli és nyári energiaigény közel azonos szintre emelkedhet.
A nyári csúcshőmérsékletek idején a hűtés akár a teljes villamosenergia-igény 70 százalékát is kiteheti.
Ez nemcsak az energiahálózatokat terheli meg, hanem kialakulhat egy ördögi kör is: a hőség fokozza a hűtési igényt, amely túlterheli a hálózatot, ez tovább súlyosbítja a városi hőszigethatást, ami még nagyobb hőséget eredményez.
Hogy volt régen...?
