Az európai régiók közötti különbségek nem csökkentek, sőt az elmúlt évtizedekben sok helyen tovább nőttek, ezért az uniós és nemzeti kormányok ismét a térségi alapú politikákhoz nyúltak.
A Bizottság friss elemzése szerint a kohéziós politika hatása összességében pozitív, de erősen függ a helyi intézményi környezettől és a források felhasználásának módjától. A tanulság egyértelmű: a jól célzott, tartós beruházások hozzák a legnagyobb eredményt, míg a rosszul irányzott támogatások csak átmeneti növekedést engednek. Magyarország esetében kiemelik, hogy a cégek versenyképessége egyáltalán nem javult a támogatásoktól.
Az elmúlt évtizedekben az európai térségek közötti különbségek látványosan felerősödtek, és ezzel párhuzamosan a politikai, társadalmi és gazdasági következmények is súlyosbodtak. A Bizottság most kiadott értékelő elemzése szerint éppen emiatt került ismét előtérbe a térségi alapú politika, vagyis az olyan beavatkozások, amelyek kifejezetten elmaradott régiókra koncentrálnak. Ezek célja, hogy növeljék a foglalkoztatást, a jövedelmeket, a termelékenységet, és általában véve a fejlődési lehetőségeket a „hátrahagyott” területeken.
A kohéziós politika továbbra is a legfontosabb uniós eszköz ezen a téren. A 2021–2027-es időszakban 392 milliárd eurós keret áll rendelkezésre, ebből a legnagyobb hányad az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz kötődik. A jelentés szerint a kohéziós politika összhatása pozitív, de erősen eltér az egyes régiók között.
Hogy volt régen...?
