Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek.
Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amit már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ez csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Magyarország jelentős lépéseket tett az Európai Unió (EU) átlagos jövedelmi szintjéhez való közeledés terén. Az elmúlt két évtizedben az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan emelkedett, és a 2010-es 66 százalékról 2022-re elérte az uniós átlag 76 százalékát. Ez az előrelépés nagyrészt annak tulajdonítható, hogy Magyarország integrálódott a globális értékláncokba, különösen az autógyártási ágazatban, valamint a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) beáramlásának növekedésének, különösen az elektromos járművek (EV-k) és az akkumulátorgyártás ágazatában. E nemzeti fejlődés mögött azonban tartós és nagy regionális jövedelemkülönbségek húzódnak – írja elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Az Augustus J. Panton által készített kutatás szerint az általános gazdasági növekedés ellenére a regionális jövedelmi különbségek egyre nagyobb problémát jelentenek Magyarországon.
Hogy volt régen...?
