„Az ország kiszárításának megállítása, a vízmegtartás a tájban a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai, szuverenitásvédelmi kérdés” – mondta Keresztes László Lóránt parlamenti képviselő, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke az aszály elleni küzdelem világnapjára szervezett sajtóeseményen.
Keresztes László Lóránt megjegyezte, hogy ugyan az Országos Vízügyi Főigazgatóság is azt jelezte előre, hogy talán egy sosem tapasztalt aszály felé megyünk, a kormányzati intézkedésekben nem látszik, hogy szakítanának az évtizedek óta bevett, vízelvezetésre épült rendszerrel. Nem készültek el a szükséges jogszabályok, és a változáshoz szükséges források a következő évi költségvetésbe sem kerültek bele, hiába tett erre javaslatot Keresztes is a Vízválasztó Mozgalom átfogó koncepcióterve és gyakorlati tapasztalatai alapján. A képviselő szerint pedig a 2022-es történelmi aszály óta a társadalom felől is érezhető a mély felháborodás, és megvan a megoldás iránya. Keresztesék a költségvetésben 200 milliárd forintos tételként szerepeltették volna a vízmegtartási programot, amit aztán nem támogatott a kormány.
A képviselő azt mondta, ők felülemelkedtek politikai és ideológiai vitákon, szerinte a vízmegtartás ügye az, ami megteremthetné a nemzeti együttműködést, az ország kiszárításának megállítása mindenki érdeke.
„Mintha más valóságban születnének a kormányzati döntések, mint amit mi természettudományi, önkormányzati, gazdálkodói, terepi gyakorlati háttérrel látunk. Mi azt a döntéshozói folyamatot akarjuk támogatni, ami a valós helyzetértékelésen alapul, és egy koncepcionális, proaktív megoldást kínálunk” – mondta Balogh Péter geográfus, alföldi gazdálkodó, a Vízválasztó Mozgalom elindítója.
Hogy volt régen...?
