2024-ben országosan közel egyharmados forgalomnövekedés mellett 13,8 százalékos nominális drágulás következett be a lakóingatlanok piacán – áll az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében, ami a NAV (egyelőre nem teljes körű) ingatlanforgalmi adatai alapján készült.
Ez reálértéken is közel két számjegyű drágulást jelent. Budapest és a kisebb városok összesített értéknövekedése egyaránt 8 százalékos, a megyei jogú városokban 9 százalékos, míg a községek esetében 19 százalékos volt.
A vármegyék közül Bács-Kiskun (+20%) drágult legjobban, Somogy kivételével az összes megyében áremelkedést mutattak a számok. A drágulási rangsor másik véglete Zala és Jász-Nagykun-Szolnok 3 százalékkal. Nagyvárosaink közül Kecskemét drágult legjobban (+15,3%). A kecskeméti lakhatási helyzet érdekes lesz a következő években, mert sorra épülnek ott az új ipari kapacitások (például: Mercedes-bővítés, Nissan-bővítés), amit nem követ a lakhatási lehetőségek ilyen ütemű gyarapodása – részben azért, mert a korábban tervezett új városnegyedre kapott pénzt a kecskeméti egyetemi alapítvány kölcsön adta a botrányba keveredett MNB-alapítvány vagyonkezelő cégének, és nem tudja visszakapni.
Kecskemétet követi Szeged, Debrecen és Salgótarján követnek +13-14 százalék közötti számokkal, nem véletlenül, Szegeden és Debrecenben is jelentős új, nagy munkaerőigényű gyártási kapacitások épülnek ki éppen (pl. CATL, BYD). A fővárosi kerületek árváltozásrangsorában 2023. után ismét a XXIII. kerület áll az élen 19 százalékkal, melyet 15 százalék feletti drágulással a X., XI., IV. és VI. kerületek követnek. A budapesti átlagár pedig, meghaladta a milliós limitet, 1,029 millió Ft/m2-re nőtt tavaly.
Hogy volt régen...?
