Jogi szempontból is, de a Magyarországnak járó uniós források szempontjából különösen érdekes ügy tárgyalását tartották az Európai Bíróságon. Az Európai Parlament ugyanis azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: 2023 decemberében az Európai Bizottság alaptalanul szabadított fel Magyarország számára 10,2 milliárd eurót. Ha a bíróság elfogadja a parlament érvelését, akkor a már felvett pénzt vissza kell fizetni.
Az Európai Unió különböző jogsértések, korrupcióval kapcsolatos aggályok alapján 2022-ben – a mezőgazdasági támogatásokat leszámítva – az összes Magyarországnak járó forrást befagyasztotta. Ez mintegy 21 milliárd eurót jelentett akkor, amelyhez később hozzájött a helyreállítási alapok 10,4 milliárd eurós kerete. A források egy része azóta felszabadult, az első – és legnagyobb – összeget, 10,2 milliárd eurót, 2023 decemberében tette elérhetővé az Európai Bizottság, arra hivatkozással, hogy a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében.
Az Európai Parlament azonban nem értett egyet ezzel, és pert indított az Európai Bizottság ellen. A keresetnek három fontos összetevője van. A Parlament szerint
- a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat ejtett azáltal, hogy 2023. december 13-án pozitívan értékelte a Magyarország által bevezetett igazságügyi reformokat,
- az indokolás pusztán a magyar jogszabályok elfogadott módosításainak felsorolására szorítkozik, de nem nyújt olyan lényegi magyarázatot, amely lehetővé tenné az indokok megértését,
- a Bizottság visszaélt a hatáskörével annak érdekében, hogy Magyarország a döntés bejelentése utáni napon rendezett EU-csúcson elálljon egy vétójától. (Ez konkrétan arra vonatkozott, amikor Ukrajna csatlakozási kérelméről döntöttek, Orbán Viktor viszont mégsem volt hajlandó elállni a vétótól, abba viszont igen, hogy a többi tagállami vezető nélküle döntsön, ezért kiküldték kávézni.)
A bírósági tárgyaláson a feleknek, vagyis az Európai Parlament, az Európai Bizottság és érintettként a magyar kormány jogi képviselőjének a Bíróság által korábban feltett kérdésekre kellett választ adniuk. Egy hat kérdésből és minden kérdés esetében számos alkérdésből álló csomag volt, amelynek tárgyalása során kiderült, hogy a felek nagyon alaposan ismerik a magyar jogrendet és az igazságszolgáltatás működését szabályozó jogszabályokat, illetve azok változásait.

