A GKI Gazdaságkutató számításai szerint a költségvetésben mintegy 4000 milliárd forintnyi forrás szabadítható fel, amelyből több pénz juthatna az egészségügyre, az oktatásra és a szociális területre. A megtakarításokat három nagy kiadási területen látják lehetségesnek.
A kutatóintézet azt vizsgálta, milyen költségvetési mozgástér állhat az új kormány rendelkezésére az egészségügyre és az oktatásra tett vállalások teljesítéséhez. A GKI szerint Magyarország az elmúlt másfél évtizedben több területen az uniós és a visegrádi átlagnál lényegesen többet költött.
A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a gazdasági ügyekre fordított kiadásoknál látják. Ide tartoznak többek között az állami beruházások, az ipartelepítéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések és az egyedi kormánydöntésekkel nyújtott vállalati támogatások. Ezek racionalizálásával a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő összeg szabadulhatna fel.
További 1,5 százaléknyi megtakarítást jelenthetne az államadósság kamatterheinek mérséklődése, a kulturális, sport- és vallási célú kiadások csökkentésével pedig további 1,2 százaléknyi forrást lehetne átcsoportosítani.
A GKI számítása szerint a három területen összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg takarítható meg úgy, hogy Magyarország kiadásai még mindig a visegrádi országok szintjén maradnának. Ez nagyságrendileg 4000 milliárd forintos költségvetési mozgásteret jelenthetne.
A kutatók szerint az így felszabaduló források egy része az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer tartós finanszírozási problémáinak enyhítésére fordítható.

