Gyógyszermaradványokat, hormonokat és egyéb emberi eredetű szennyező anyagokat mutattak ki a Balaton vízgyűjtő területén végzett kutatások során. A szakemberek szerint a jelenség elsősorban a tó ökológiai állapotára jelenthet kockázatot, és rámutat a vízminőség-védelem, valamint a megfelelő hulladékkezelés fontosságára.
A Balaton vízgyűjtő területén végzett kutatás során a vizsgált 134 vegyületből 69-et azonosítottak a szakemberek. A kimutatott anyagok között fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, hormonok, szív- és érrendszeri gyógyszerek, valamint egyes rekreációs szerek nyomai is szerepeltek. A vizsgálatok több balatoni mintavételi ponton, valamint a Zala és a Kis-Balaton térségében zajlottak.
Az ökológiai kockázatértékelés alapján a diklofenák nevű gyulladáscsökkentő, valamint egyes ösztrogénhormonok jelentették a legnagyobb kockázatot a vízi ökoszisztémára. Közepes kockázatúnak minősítettek több más vegyületet is, míg a kimutatott anyagok többsége alacsony vagy elhanyagolható kockázatot mutatott. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a Balaton vize egészségügyi szempontból veszélyes lenne a fürdőzőkre.
A vizsgálat rámutat arra is, hogy a tó környezetének védelmében fontos szerepe van a települések szennyvízkezelési rendszereinek, valamint a lakossági környezettudatosságnak. A szakemberek külön felhívják a figyelmet arra, hogy a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket nem szabad a lefolyóba vagy a WC-be önteni, hanem a gyógyszertárakban működő visszavételi rendszereken keresztül kell leadni.
A kutatás ugyanakkor pozitív eredményt is hozott: a Kis-Balaton természetes szűrőrendszere számos vegyület koncentrációját jelentősen csökkentette. A szakemberek szerint a Balaton hosszú távú ökológiai állapotának megőrzése érdekében továbbra is szükség van a vízminőség folyamatos monitorozására és a környezetterhelés mérséklésére.
Hogy volt régen...?
