A projekt egyik legfőbb hozadéka, hogy több mint 200 őshonos állat – magyar szürke szarvasmarha, bivaly, juh, magyar tarka szarvasmarha – tartási körülményei javulnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a természetközeli élőhelykezelésben. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Rácz András az InfoRádióban elmondta: a természetes gyepnek egyebek mellett akkor ideális az állapota, ha állatok legelnek rajta, az élővilág jövője szempontjából pedig nagy jelentősége van a génmegőrzésnek.
Megkezdődött a Tapolcai- és a Káli-medence egyik legnagyobb és legfontosabb természetvédelmi fejlesztése. A projekt középpontjában a természetbarát gazdálkodás, a korszerű infrastruktúra kiépítése és az őshonos állatfajták tartási feltételeinek javítása áll. A beruházás keretében jelentős eszközbeszerzés valósul meg. A korszerűsítésre 1,21 milliárd forintot fordítanak, és három kiemelt természetmegőrzési területet érint: a Tapolcai-medencét, a Sásdi-rétet és a Fekete-hegyet.
Az államtitkár az InfoRádióban elmondta: a tíz magyarországi nemzeti parkban összesen 13 ezer őshonos állat legel a természetes gyepeken. Olyan állatokról van szó, mint például a marhák közül a szürkemarha, a magyar tarka, a kárpáti borzderes, a bivaly vagy az őstulok. A juhok közül pedig a racka, a cikta és a cigája, míg a lovak közül természetes gyepen legel a muraközi, a furioso vagy éppen a hucul is.
Hogy volt régen...?
