Az Év Fája 2025 szavazásnak három jelöltje van: a kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár.


Az Országos Erdészeti Egyesület közleménye szerint az 1996 óta minden évben megválasztják az év fafaját, a szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt.

Hozzátették, hogy 2024-ben a címet a szavazatok alapján az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica nyerte.

Idén október 29-től november 20-ig lehet szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, ahol figyelemmel kísérhető a szavazás állása is.

A jelöltekről azt közölték, hogy a kecskefűz (Salix caprea) fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették.

„Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja. A füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötődik, amely nem él meg más növényeken, ezért nagyon fontos szerepe van az életközösségekben” – ismertették.

A korai juhar (Acer platanoides) a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét; alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli, természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.

A rezgő nyár (Populus tremula) hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újraerdősülésében.

A rezgő nevet onnan kapta, hogy levelei a legkisebb szélmozgás hatására is elkezdenek lazán „rezegni”, innen a szólás: „reszket, mint a nyárfalevél”. „Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá” – írták a közleményben.

Hirdetés