Az idei év még az építkezés éve lehet a belföldi turizmus szempontjából, hiszen a szektort erősen padlóra tette a koronavírus-járvány. Ugyan az állami támogatások még februárig a rendelkezésre állnak, arról keveset tudunk, hogy mi lesz ezután. A szakértők szerint áprilisban indulhat el a belföldi turizmus, de hogy a külföldi turisták mikor veszik birtokba a magyar településeket, arra nincs jóslat.

Természetesen az ágazat sorsát nagyban befolyásolja, hogy az oltások mikorra válhatnak tömegessé. Most annak jártunk után, hogy alakult az elmúlt évben a belföldi turizmus. Hogy alakultak a vendégéjszakák száma? Mennyi bevételkiesést okozott a megcsappant vendégszám? Ezekre a kérdésekre kerestük most a válaszokat.

Orbán Viktor pénteki bejelentése szerint a korlátozások feloldása a vakcinától függ. Mint mondta, nem látják az emberek a gazdasági intézkedések erejét, de 2021-ben látni fogják. A korlátozások feloldása a vakcináktól függ, más eredményt kapunk, ha március elején, vagy csak áprilisban tudjuk ezeket feloldani. A gazdasági eredményesség az oltásoktól is függ majd. Hozzátette, a kijárási tilalom, a járványügyi korlátozó intézkedések változatlan formában maradnak február elsejéig.

Ez nagyban befolyásolja a szállodák és éttermek menetrendjét is. A tavaly év végén kötött megállapodásnak megfelelően február 11-ig jár az állami bértámogatás és a járulékmentesség a szektornak. Erre pedig úgy tűnik nagy szükség is van, hiszen arról nemrég mi is beszámoltunk, hogy számos ismert és kedvelt éttermet szorongatott meg a járvány. Voltak olyanok is, melyektől búcsúznunk kellett, hiszen nem tudták fenttartani magukat, így bezártak.

Hasonló helyzetben voltak a szállásadó helyek is. Tavaly, december végén a Magyar Turisztikai Ügynökség azt is közölte, hogy több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény a november 11. és december 10. közötti időszak között meghiúsuló szálláshelyfoglalásokra. Az állam azt vállalta, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban november 8-ig regisztrált szálláshelyek bevételkiesésének 80 százalékát vállalja át. A kormányzati támogatás feltétele volt, hogy a munkavállalókat ne küldjék el és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra. Ezt a 3 milliárdos segítséget a kifizetési feltételeknek megfelelő szálláshelyadók megkapták, még tavaly év végén.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Portfoliónak úgy nyilatkozott, hogy az állami támogatási program meghosszabbítására nagy szükség lesz.

Mi is tudjuk, hogy végesek az állami költségvetés lehetőségei. Ha a jelenlegi támogatások maradnak, akkor az újranyitásig a maradék munkaerőt valószínűleg meg fogjuk tudni tartani - vázolta a jelenlegi helyzetet az elnök.

Flesch Tamás szerint a korábbi 400 ezer ember fele, megközelítőleg 200 ezer ember maradhatott a szálláshelyadóknál, vendéglátóknál, rendezvényszervezőknél és utazási irodáknál. A mostani helyzetben a húsvét utáni nyitás tűnik valószínűnek, de ekkor még csak a belföldi turizmus éledhet újjá.

Mélyrepülés, majd némi fellélegzés

Az elmúlt években a globális és a hazai turisztikai forgalom folyamatosan bővült, élénkült az utazási kedv. Egyre több külföldi vendég érkezett Magyarországra és vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) szolgáltatásait: az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2019-ben 2,7, 2020 január–februárjában 14%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A koronavírus-járvány terjedésének lassítására hozott intézkedések miatt azonban 2020 márciusának második felében a kereskedelmi szálláshelyek bezártak, ugyanakkor a nemzetközi utazási korlátozások és a lakosság óvatossága miatt a forgalomcsökkenés már korábban érzékelhető volt.

A nyár már bizakodóvá tette a szállásadókat, hiszen a melegebb hónapokban az országos forgalom folyamatosan nőtt, a június volt az egyetlen hónap, amelyben a vendégek száma elmaradt a tavalyitól.

A statisztikák szerint az utazók 93 százaléka vidékre utazott, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a budapesti szálláshelyek forgalma egész nyáron mélyponton maradt.

A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a más országból érkezők száma idén megcsappant, tavaly 2,6 millió külföldi jött, 60 százalékuk a fővárosba. Idén ráadásul a kevés külföldi sem Budapestet preferálta, hanem inkább a Balatont. A tó mellett augusztusban 645 ezer, 82 százalékban belföldi vendég összesen 2,2 millió vendégéjszakát töltött el.

A legnépszerűbb úti cél Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros volt. A magyarok a Balaton után főleg a Mátrába, a Bükkbe, valamint a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy térségbe, és a Tisza-tóhoz utaztak.

Az augusztus még jobb számokat mutatott, mivel ebben a hónapban a szálláshelyek 1,8 millió vendéget fogadtak, és közülük 1,5 millió belföldi volt, ami tavalyhoz képest 300 ezres emelkedés.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai szerint az augusztusi vendégéjszakák 30 százalékát a nemzetközi jelentőségű fürdőhellyel rendelkező vidéki fürdővárosok szállásadói könyvelhették el, Budapestet is beleértve. A fővárost kivéve mindegyik települést a belföldi vendégek uralták. Egerszalókon 95 százalék volt az ország más részeiből érkezők aránya, de a nyugati határhoz közeli Bükön és Sárváron is alig haladta meg a 30 százalékot a külföldi vendégek aránya.

Októberben tovább csokkentek a bevételek

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 2020 októberében a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Viszont a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma is 30 százalékkal csökkent.

2020-ban az összes vendégéjszaka 89 százalékát a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 67 százalékkal volt kevesebb.

Ha az év elején kapott adatokat és az októberieket összesítjü, láthatjuk, hogy a belföldi vendégéjszakákat tekintve az áprilisi mélyponthoz mérten a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított adatokon 14-szeres volt a növekedés, míg az előző hónaphoz képest huszonhatszoros csökkenést tapasztaltaltak a szakemberek.

Mekkora visszaesésel zárult 2020?

• Az üdülőháztelepeken, a kempingekben, a panziókban és a közösségi szálláshelyeken is 80 százaléknál nagyobb volt a visszaesés. A legnagyobb mértékű (98, illetve 95 százalékos) csökkenés a Balaton turisztikai régióban, illetve Budapesten történt.
• Az öt kereskedelmi szálláshelytípusból a panziókban 26, az üdülőháztelepeken 22 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak. Az éjszakák háromnegyedét szállodákban töltötték, ahol a csökkenés mértéke 31 százalékos volt. A közösségi szálláshelyeken az előző év októberi forgalom valamivel több mint fele jelentkezett.
• A nyitva tartás tekintetében az látszik, hogy 2080 kereskedelmi szálláshely, köztük 744 szálloda és 826 panzió volt nyitva a hónap egy részében, vagy egészében.
• A belföldi vendégek száma 35, a vendégéjszakáké 30 százalékkal lett kisebb. A vendégszám 359 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 810 ezer volt.
• A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 54 százalékkal csökkent, és 219 milliárd forintot tett ki.

(HelloVidék)

Ossza meg a bejegyzést