Az elmúlt évtizedben Szent István-i mértékű templomépítési program keretében százharminc templom épült – mondta el a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán.

A 130 új templom mellett 2010 óta megújult további háromezer. A 2010 előtt visszatartott összegeket megkapták az egyházak, a külhoni magyarság támogatása pedig azóta tízszeresére nőtt - ismertette Semjén Zsolt.

Míg 2010-ben 110 ezer gyerek járt egyházi iskolába, ami a teljes közoktatás hat százaléka volt, addig 2020-ban már 240 ezer gyermek, 15 százalék. 2013-ban elindult az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatás, ami 2020-ban már mind a 8 osztályra kiterjed. A hit- és erkölcstant választja minden második gyermek, összesen mintegy 270 ezer. A szociális alapszolgáltatásból 2010-ben 10 százalékig, 2020-ban már 44 százalékig vették ki a részüket az egyházak.

Az egyházpolitika alapelveiről szólva Semjén Zsolt kiemelte: az egyház önálló valóság, nem az állam része. Az állam és az egyház nem alá-, hanem mellérendelt. A magyar állam és az egyházak között együttműködési modell alakult ki. Az egyház és az állam elválasztása helyes, ez Magyarországon is így van, de ez nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását. „Ezt az egyházpolitikát én találtam ki – közölte –, és magyar modell néven Balog Zoltánnal megvalósítottuk.”

Képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nincs ellentét a pápa és a magyar kormány álláspontja között a menekültek kérdésében sem. A magyar állam védelmet nyújt a menekülteknek, de ettől meg kell különböztetni a gazdasági migránsokat. Semjén Zsolt szerint a DK „antikrisztiánus és hungarofób”, egyházi iskolák elleni mesterkedése az 1950-es évekre emlékeztet, mindezek mögött a Sátántól származó istenellenesség áll.

A vadászati világkiállításra vonatkozó kérdések kapcsán a miniszterelnök-helyettes kiemelte: nem igaz, hogy 55 milliárd forintba fog kerülni az esemény, ebből az összegből a Hungexpót újítják fel, ahol az első rendezvény 2021 szeptemberében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz, majd a vadászati világkiállítás, azután pedig még számos másik rendezvény, ez tehát értelmes befektetés. Emlékeztetett arra, hogy a 1971-es vadászati világkiállítás is mozgásteret és gazdasági sikert hozott az országnak. Elmondta, hogy gyermekként ő is ott volt, és meghatározó élmény maradt számára. Úgy véli, épp a pandémia utáni újrakezdésben nagy szerepe lehet a jövő évi rendezvénynek.

Semjén Zsolt a Szájer-ügyre vonatkozó kérdések kapcsán azt hangsúlyozta: a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát. A folyamatban lévő alaptörvény-módosítás is arra irányul, hogy az LMBTQ-propagandát korlátozzák.

A nemzetiségi ügyekről szólva a miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a 13 Magyarországon őshonos nemzetiség ugyanúgy a magyar nemzet integráns része, mint a határon túli magyarság. A Magyarországon őshonos nemzetiségek támogatása hatszorosára nőtt, ugyanakkor a külhoni magyarságé 2010 óta a tízszeresére.

Ossza meg a bejegyzést