Hirdetés
Nagy a gond az egészségügyi dolgozóknál
2021. április 09. péntek, 08:30

orvos1Március 1-vel megszűnt az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonya és hatályon kívül helyezték a kollektív szerződésüket. Azok, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést április elején kapták meg ennek hatálya alatt az első fizetésüket. Nagyon sokan most szembesülnek azzal, hogy a korábbi bérük 20-30 ezer forinttal, vagy akár ennél is nagyobb mértékben csökkent. A szakszervezet szerint nem egységes a kép: bizonyos kórházakban elkezdték megvágni az ügyeleti díjak, pótlékok mértékét, másutt viszont megtartják a korábbi juttatásokat.

A koronavírus járvány kellős közepén inthettek búcsút az egészségügyi szakdolgozók - egyebek közt ápolók, asszisztensek, műtősök, védőnők – a közalkalmazotti jogviszonynak és ezzel együtt kikerültek a korábban a munkavállalói képviseletek által kiharcolt, védőernyőt jelentő kollektív szerződés hatálya alól. Az új szabályok szerint ugyanis az állami egészségügyi ellátórendszerben ilyet már nem lehet kötni.

Emlékezetes, hogy az új jogviszonyról szóló szerződést március 1-ig kellett aláírni, aki ezt nem tette meg, annak megszűnt a munkaviszonya. Akik az új rendszerben is folytatták a munkát, azok április elején kapták meg első munkabérüket az új szerződés keretében. A helyi lapokban és a közösségi médiában megjelent beszámolók szerint nagyon sokan azt vették észre, hogy több tízezer forinttal csökkent a kézhez kapott fizetésük a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyban elért szinthez képest.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) korábban egy olyan ajánlásttett az egészségügyi intézmények felé, hogy őrizzék meg a kollektív szerződésekben korábban meglévő pótlékok és juttatások szintjét, azokat építsék be a bérekbe, hogy a dolgozókat ne érje veszteség. Az intézmények jelentős részénél az ajánlást meg is fogadták, jó néhány helyen azonban nem. Ezeknél takarékossági okból - vagy arra hivatkozva, hogy a kórháznak nincs elegendő pénze - elkezdték azokat a pluszjuttatásokat megvágni, amelyekre az új jogszabály nem ír elő változatlan pótlék-számítási szabályokat – magyarázta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Más esetben igyekeznek megszüntetni olyan keresetkiegészítéseket, amelyeket az új szabályok szerint nem kötelező adni. (Lapunk olyan esetről is hallott, amikor egy oltóponton a két hónapon át naponta reggel 7-től 19 óráig munkát végző szakdolgozónak nem fizettek délutános pótlékot, mondván, az a Munka Törvénykönyve szerint nem jár, míg kivonuláskor a kiszállási díjat sem adták meg. Más esetben egy oltópontra hétvégén kirendelt adminisztrátor nem kaphatta meg a pihenőnapon végzett munkáért járó 100 százalékos pótlékot, ami jogellenes).

Mivel az orvosok esetében a pótlékok a jelentős béremelés miatt eltűntek, most megpróbálják ezeket a többiektől is megvonni, vagy gyakran – jogellenesen – alacsonyabb mértékeket megállapítani, mint amekkorát a törvény előír, például újabb szerződéseket aláíratni a túlmunkára. Elég sokféle módja van annak, hogy hogyan lehet elvenni a dolgozóktól azt is, amit eddig valamilyen jogcímen megkaptak – állapította meg az elnök.

Sok helyen csökkentették az önként vállalt túlmunka díját

Sajátos eljárás az egészségügyben, hogy igen nagy óraszámban lehet önként vállalt túlmunkát vállalni, sokkal magasabb mértékben, mint más szolgáltatási területen. Az összmunkaidő ezzel együtt a 72 órát is elérheti, ami majdnem a duplája a törvényes munkaidőnek.

Mivel az alapbérek alacsonyak, ezért sok dolgozó a megélhetés miatt ezt a rendkívüli mennyiségű túlmunkát is elvállalja: főként azért mert ezekre az órákra magasabb juttatás jár, amennyiben műszakban teljesíti, és valamennyivel kevesebb, ha ügyeletben teljesíti. De még így is megéri ügyeletben lenni – ami gyakran azt jelenti, hogy a szakdolgozók 12 órás műszak után további 12 órát húznak le. Egyes intézményekben most ennek óradíját karcsúsították.

Szintén csökkenhetett néhány olyan juttatás szintje, ami korábban szerepelt a kollektív szerződésben, vagy a közalkalmazotti törvényben: például egyeseknek a képesítési pótléka – amely pluszképesítések után jár – az eddigi 7-10 százalékról most 5-8 százalékra eshetett vissza.

Másik példa, hogy a korábbi szabályok szerint, ha valaki 40 évet ledolgozott szakdolgozóként és nyugdíjba ment, annak 8 hónap felmondási ideje volt, és ezen időszak felét felmentésben tölthette. Ez a szabály megváltozott, most 8 hónap helyett 3 hónap lett a felmondási idő, és ezen időegység fele alól mentesülhet a dolgozó – vagyis kevesebb felmondási időt fizetnek ki neki. A jubileumi jutalom keretében eddig 25-30-40 éves időközönként, annak aki közalkalmazottként ennyi időt eltöltött az állami ellátásban, bónusz járt. Ám az új szerződés keretében a munkaviszony számbavétele megváltozott, ezért sokan átkerültek egy másik idősávba, ezzel elveszítették körülbelül 2-3 havi fizetésüket – sorolta Soós.

Hozzátette, hogy nagyon eltérő lehet a fizetéscsökkenés mértéke: és ezeket az „apróságokat" sokan most kezdték el  észlelni, azzal hogy megkapták az első új jogviszonyos fizetésüket. Hogy hány intézményt és mekkora kört érinthetnek az elvonások, arról a szakszervezet egyelőre csak felmérést készít.

Hónapokat csúszhatnak a pluszdíjak - zsugorodik a fizetés

Soós Adrianna szerint a jobbik eset, amikor a bér egyes elemei nem azonos időpontban érkeznek, ami különösen a más intézményekbe kirendelt dolgozóknál tapasztalható. Sokan ugyanis a járvány miatt más munkáltatónál dolgoznak a főállású munkahelyük mellett - ez esetben a másik munkahelyen igazolják le a teljesítést –, de a fizetésüket a főállású munkahelyükről utalják.

Előfordul eset, hogy a dolgozó megkapja az alapbérét, viszont a pótlékokról szóló igazolások csak nagyon lassan érkeznek meg a főálláshoz. Ilyen esetekben vagy az történik, hogy a munkavállaló csak hónapok hónap múlva kaphatja meg a bérét, de gyakori, hogy a munkáltató nem is tudja, hogy neki pontosan mennyit kell számfejteni.

Rendszeresen fordulnak a szakszervezethez a bérszámfejtő kollégák olyan kérdésekkel, hogyan kell például az ügyeletet, az éjszakai munkát elszámolni, mivel ilyeneket az adott intézményben nem alkalmaznak – említett példát.

Több esetben az is átmeneti fizetéscsökkenést okozott, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak járó szja-kompenzáció nem érkezett meg. Ennek igénylése hosszadalmas adminisztrációs eljárással jár, s amennyiben valaki a jogviszony megváltozásakor nem adta be rögtön a keresetét, akkor nem is juthatott hozzá még. Az átállás idején ugyanis óriási volt a káosz: az apparátus nem volt felkészítve arra, hogy új munkaszerződéseket kössön, nem voltak készen sem a szükséges szoftverek és háttérdokumentációk, ebből adódóan, sokan ki sem tudták tölteni kompenzációs igényüket – magyarázta a szakszervezeti vezető.

Óriási bérszakadék jön létre

A számos kellemetlen, anyagi helyzetet befolyásoló dolog éppen akkor történik, amikor soha nem látott mértékben, és tartósan megnőtt a terhelés az egészségügyben.

Bár, igen jelentősen megnőtt az orvosok, gyógyszerészek fizetése a kormányzati beavatkozást követően, a szakdolgozók kimaradtak a mostani bérrendezésből. Ezzel a korábban is jelentős bérkülönbségek brutális mértékben növekednek. Az orvosi és ápolói bérek között idáig körülbelül két és félszeres volt a különbség, március 1. után ez egy tíz év gyakorlattal rendelkező orvos és ápoló esetében háromszorosára vagy négyszeresére is nőhet. Eközben Ausztriában, vagy Németországban egy képzett középfokú végzettségű ápoló feleannyit keres, mint egy orvos, egy diplomás ápoló, vagy mentőtiszt pedig a 80 százalékát kapja. Nálunk viszont a mintegy 10 ezer főnyi diplomás szakdolgozó szintén kimaradt a bérrendezésből - fogalmazott Soós Adrianna.

Az állami és önkormányzati rendszerben jelenleg körülbelül 70 ezer egészségügyi szakdolgoz végez munkát, eközben az foglalkoztatott orvosok száma 18-19 ezer. További, körülbelül 20 ezren lehetnek olyan orvosok, akiknek ugyan van működési engedélye, de a központi rendszeren kívül dolgoznak, például vállalkozóként, vagy magánpraxisban.

(Napi.hu)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Szabályozási Tudsátár

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Hírek hozzászólásai

  • ...jó és most mi van? Jah", 2021!! (el sem olvasom, rég túl vagyunk az... Tovább...
  • Jelentősen nőttek az önkormányzatok adóbevételei - mely adóbevételeket... Tovább...
  • A II,kerületben 140 embernek van 40 négyzetméteres területe kárpótlás ... Tovább...
  • Budapesten, néhány nagyvároson és a közvetlen környékükön kívül ez az ... Tovább...
  • Dejó"! Olyan jó ezeket a statisztikákat olvasni! Tovább...
  • Nagyon régóta vártunk erre már ! Az ügyvédeket valahogy mellőzni kelle... Tovább...
  • Állami pénzből - adófizetői pénzből - felépítve, állami pénzből fennta... Tovább...
  • Fel kellene végre ismerni" kedves ÁSZ és kormány, hogy már nem kiválts... Tovább...
  • Ember, ez komoly? Falusi hivatalokban garantált bérminimumért dolgozó ... Tovább...
  • Adjatok még pluszba 2 embert minden közös önkormányzati hivatalnak, és... Tovább...
  • Egy átlagos magyar falu az alábbi gondokkal küzd - nincs munkahely a t... Tovább...
  • Néha elgondolkodom, hogy 2006 óta történt e lényegi elmozdulás a magya... Tovább...
  • Valahogy az önkormányzatok támogatása nem nőtt sz ötszörösére, sőt az ... Tovább...
  • Soha nem is lesz...:( Tovább...
  • Ott a bűvös szó: "STATISZTIKAILA G" Tovább...