Az Európai Unió tagállamainak mezőnyében Magyarország a középső kategória második felében található, ami a digitalizációt illeti, ugyanakkor ahhoz, hogy 2020-ra elérje, majd azt követően meghaladja az unió átlagos mutatóit, jelentős fejlesztésekre van szükség - mondta a digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos, Deutsch Tamás az Inforádióban.

Egy ország digitalizációs helyzetének megállapítására négy szempontot vizsgálnak: a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségét, azok hozzáférhetőségét, a digitális tartalomkínálatot, továbbá a lakosság digitális kompetenciáját – sorolta Deutsch Tamás. Az internetes hálózat fejlettségét tekintve Magyarország az unió legjobb hálózatával rendelkező országainak első harmadába tartozik. Jelentős fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, a mobilinternet-hálózat kiépítettsége, műszaki állapota pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években.

A hálózatok elérhetőségével kapcsolatban a miniszterelnöki biztos emlékeztetett arra, hogy 2017. január elsejétől az internetezés áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, ami 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent. Ezzel egy időben minden magyarországi szolgáltató kínálatában megjelenik a legkedvezményesebb csomagjuknál is olcsóbb, úgynevezett digitális jólét alapcsomag, ami további 8-13 százalékkal csökkentheti az internet-hozzáférhetőség árát. Hozzátette: amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, a kormány határozott szándéka az internethasználat áfájának 5 százalékra csökkentése 2018. január elsejétől. Ezáltal másfél éven belül akár negyedével csökkenhet a családok számára ma már nélkülözhetetlen szolgáltatás igénybevételének ára.

Az Európai Bizottsággal jelenleg is folynak a tárgyalások, mivel meglátásuk szerint a jelenleg hatályos irányelv alapján nincs lehetősége egy tagállamnak kedvezményes áfakulcsot alkalmazni az internet esetében – mondta a biztos, de elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai érvekkel meggyőzhető a bizottság. A digitális tartalmak kínálatának gazdagsága szintén egyik kritériuma a digitalizációs fejlettségnek, ide tartoznak egyebek közt az egészségügyi, e-közigazgatási szolgáltatások – folytatta. Fontos az is, hogy az adott ország polgárai milyen kompetenciákkal rendelkeznek a digitális világ lehetőségeinek kihasználásához.

Utóbbiban áll legrosszabbul Magyarország, részben ez indokolja a digitális oktatási stratégia (DOS) kidolgozását, a teljes magyar oktatási rendszer (a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttkori tanulás) digitális átalakítását. A DOS egyik célja, hogy egyetlen magyar fiatal se kerüljön ki a magyar köznevelési és felsőoktatási rendszerből a 21. században megkövetelt tudás, hozzáértés nélkül. Nemcsak az informatika tanórák számának növeléséről, tantárgyi ismereteinek gyarapításáról van szó, hanem egy teljesen új gondolkodásmód, oktatásszervezési és pedagógiai munka fogja jellemezni a 21. századi magyarországi digitális oktatási rendszert – ígérte Deutsch.

A stratégiához kapcsolódó fejlesztések közül kiemelte, hogy az iskolaépületek minden tantermében kiépül három éven belül a szélessávú wifi. A fizikai lehetőségek megteremtésén túl a pedagógusok tudásának, hozzáértésének, a digitális oktatási módszerek alkalmazásával kapcsolatos tudásának elmélyítésére van szükség, amit ingyenes továbbképzések tesznek lehetővé. A stratégiát augusztus végén, szeptember elején fogja tárgyalni a kormány, és azt követően rögtön elkezdődik a megvalósítás, 2020-ra a magyar oktatási rendszer a digitális átalakulás döntő részén túl lesz.

Ossza meg a bejegyzést