Hirdetés
Nem sikerült megegyezésre jutni a minimálbérről PDF Nyomtatás
2015. december 23. szerda, 08:30

 orabNem sikerült a szociális partnereknek megegyezésre jutniuk a jövő évi minimálbérről, így a kormánynak kellett kimondania az utolsó szót. A számokat illetően nagyjából egyetértés alakult ki, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség a megállapodást nem írja alá, mert a bérfelzárkóztatási program – vagyis az, hogy a minimálbér érje el a létminimumot – nem kerül bele a megállapodás szövegébe – írja a Népszabadság.

Az utolsó – minden eddiginél hosszabb, több órán át tartó – tárgyalási fordulóban sem született megállapodás a jövő évi minimálbér, illetve a garantált szakmunkás bérminimum mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hétfőn. A munkáltatók korábban a bruttó minimálbér 4,76, a bérminimum 4,91 százalékos emelésére tettek ajánlatot.

Ez – az idei 106 ezer, illetve 122 ezerrel szemben – 110 ezer, illetve 128 ezer forintot jelentett volna. A munkavállalói oldal eredetileg 9, illetve 13 százalékot kért, de ebből engedtek, és beérték hét-hét és fél százalékkal, vagyis 112, valamint 131 ezerrel.
Ehhez képest történt némi elmozdulás: a kormány, a három vállalkozói érdekképviselet, valamint a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok kiegyeztek nagyjából a középmértékben, s e szerint 2016-ban a minimálbér 111 ezer, a garantált bérminimum pedig 129 ezer forint lehet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) azonban közbeszólt.

Kordás László elnök kérdésünkre kijelentette: miután a megállapodásba a tárgyalófelek nem akarták belefoglalni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2018-ra érje el a mindenkori létminimumot, s a jövő évre vonatkozóan a bérajánlás mértékéről sem született egyezség, az MSZSZ a megállapodást nem írja alá. Így a kormányra vár, hogy kihirdesse, mekkora lesz jövőre a legkisebb fizethető munkabér. Nagy meglepetésre persze nem kell számítani.

Kordás különben sajnálatosnak tartja, hogy a másik két konföderáció visszavonulót fújt, mert a tárgyalások kezdetén még egyetértettek abban, hogy középtávú bérfelzárkóztatási programot kellene hirdetni. Az érdekvédő hangsúlyozta, csupán arról akartak volna megállapodni, hogy kezdődjenek tárgyalások arról, milyen módon közelíthető a minimálbér a létminimumhoz. Miután azt a kormány és a vállalkozói oldal is elutasította – s e követelés mögül a Liga és a Munkástanácsok is kihátrált –, az MSZSZ-nek Kordás szerint nincs más választása, mint a megállapodás aláírásának elutasítása.

A hétfői tárgyaláson a béremelésnek a többség által támogatott mértékét talán az MSZSZ elnöksége is elfogadta volna, de a szakszervezeti vezető szerint a stratégiai céljukról – tehát a bérfelzárkóztatási programról – semmiképpen nem mondhatnak le. E nélkül pedig nincs egyezség – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy minimálbér pontosan olyan mértékben emelkedik, mint amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még a nyár elején bejelentett. Úgy tűnik tehát – tette hozzá –, mintha az egész előre le lett volna játszva.

Ha a feleknek sikerül megállapodásra jutniuk, annak ebben a széthúzó világban jó üzenete van – ez Dávid Ferencnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkárának a vélemény. Kedd délig azonban még bármi történhet – közölte –, mert a tárgyalópartnerek akkor ismét találkoznak. Kordás erre úgy reagált: az MSZSZ nem változtatja meg az álláspontját.

Egyébként Dávid maga sem vitatja, tarthatatlan, hogy a létminimum húszezer forinttal meghaladja a nettó minimálbért. Így fontosnak tartja, hogy e tekintetben történjék változás, csakhogy minden kifizetett nettó egy forint után még egyet elvisz az állam. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy egy esetleges bérfelzárkóztatási program terheit nem lehet kizárólag a vállalkozásokra hárítani.

A konkrét bérajánlás elmaradásának kapcsán pedig azt mondta: kuruzslás lenne bármilyen számot bemondani, mert az egyes ágazatokon belül is nagy szórásra kell számítani. Most ugyanis a piac fogja meghatározni – fogalmazott –, hogy hol mekkora keresetet kell biztosítani a munkavállalók megtartásához. Példaként hozta fel ezzel kapcsolatban a kiskereskedelmi szektort, amelynek egyes szereplői máris a fizetések emelésére kényszerültek.

 

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Nagyon régóta vártunk erre már ! Az ügyvédeket valahogy mellőzni kelle... Tovább...
  • Állami pénzből - adófizetői pénzből - felépítve, állami pénzből fennta... Tovább...
  • Fel kellene végre ismerni" kedves ÁSZ és kormány, hogy már nem kiválts... Tovább...
  • Ember, ez komoly? Falusi hivatalokban garantált bérminimumért dolgozó ... Tovább...
  • Adjatok még pluszba 2 embert minden közös önkormányzati hivatalnak, és... Tovább...
  • Egy átlagos magyar falu az alábbi gondokkal küzd - nincs munkahely a t... Tovább...
  • Néha elgondolkodom, hogy 2006 óta történt e lényegi elmozdulás a magya... Tovább...
  • Valahogy az önkormányzatok támogatása nem nőtt sz ötszörösére, sőt az ... Tovább...
  • Soha nem is lesz...:( Tovább...
  • Ott a bűvös szó: "STATISZTIKAILA G" Tovább...
  • A hatóság a döntését éven belül visszavonhatja, és hozhat helyette új... Tovább...
  • Bocsi, de tavasz óta szinte minden kőzműv.int.stb. zárva van, vagy kor... Tovább...
  • A mélyszegénység Magyarországon nem szűnt meg - javasolnám a KSH stati... Tovább...
  • A kutya se jön már ide dolgozni! Innen csak elmennek/felmon danak az e... Tovább...
  • Az én fizetésem közelében sincs! Tovább...