Hirdetés
Hálapénz nélkül rosszabb ellátást kapunk PDF Nyomtatás
2014. október 31. péntek, 08:00

penz12A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató - Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából - készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta. A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz – írja a Világgazdaság.

A magyarországi egészségpénztárak több mint 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség felkérésére a GKI Gazdaságkutató 2014 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével készített felmérést a magyarok hálapénzzel kapcsolatos attitűdjéről.

A felmérés végeredménye szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van. A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet – közölte a Stabilitás Pénztárszövetség a felmérés adatait ismertetve.
„Ebből az látszik, hogy a társadalom több mint kétharmada szerint az egészségügyben már ma is fizetnie kell” - emelte ki Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. A felmérés szerint a válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a 60 év felettiek, a nyugat-dunántúliak és a magas jövedelmi kategóriába soroltaknál volt nagyobb arányú a hálapénz-fizetés.;
  
A magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi 2 évben hálapénzt adók 71 százaléka, illetve a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt. Vagyis függetlenül attól, hogy valaki ténylegesen fizetett-e, a többség szerint a jobb ellátáshoz szükség van a hálapénzre – mutat rá a felmérés. 
A hálapénzt fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság közel kétharmada úgy véli, a kapott hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint az orvosok fizetése megegyezik a hálapénz összegével, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz.

A válaszadók szerint átláthatóbb, és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének. A jelenleg hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amit ma hálapénzért kell megszereznie: 14 százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna ez esetben, míg a fennmaradó 9 százalékuk nem változtatna hálapénz-adási szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban. A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.  
Lehoczky László, a Stabilitás elnöke szerint a felmérés arra is rámutat, hogy a lakosság többsége nem adna hálapénzt, ha lenne módja azt kiváltani az egészségpénztári megtakarításokból, számla alapján, törvényesen megvásárolható többletszolgáltatásokkal.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként az egészségpénztári megtakarítások csak kisebb részét fordítják jelenleg a pénztártagok szolgáltatások finanszírozására. Tavaly több mint 56 milliárd forintot költöttek el a tagok a számláikról, ebből több mint 32 milliárd forintért gyógyszert, 12,7 milliárd forintért pedig gyógyászati segédeszközt vásároltak. A társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, vagyis magánorvosi ellátások igénybe vételére nem egészen 10,5 milliárd forintot fordítottak. Az idei első félévben is kevesebb mint 5,2 milliárd forintot költöttek ilyesmire.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Hírek hozzászólásai

  • Kistelepülés: Családsegítők megkapták a 10 nap pótszabadságot a covid ... Tovább...
  • És az önkormányzati köztisztviselők kel mi lesz???!!! A költségvetési ... Tovább...
  • Olyan bruttó/nettó (átlag) keresetekről beszélünk ami egy vicc.....nek... Tovább...
  • Kérdés - miért csak a munkáltatók adóterheit csökkenti a kormány??? A ... Tovább...
  • A MÁV, mint állami vasúttársaság jelenlegi állapotában működésképtelen... Tovább...
  • A kis falvakból már eltűnt az iskola, az óvoda, a háziorvos, a takarék... Tovább...
  • Ha 200.000.-Ft lesz a minimálbérez a köztisztviselők nél, közalkalmazo... Tovább...
  • Köztisztviselő voltam, még mindig tudok röhögni ezen a témán. Tovább...
  • Ez most komoly? Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek! Szóval: diplomás... Tovább...
  • FELHÁBORÍTÓ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ezen a felületen ilyet leírni, gyomo... Tovább...
  • "Habár elsőre alacsonynak tűnik a köztisztviselői bértábla illetményal... Tovább...
  • "Habár elsőre alacsonynak tűnik a köztisztviselői bértábla illetményal... Tovább...
  • Ezt a bértáblát honnan vették? A 2011. évi CXCIX. törvény [ Kttv. ] 1.... Tovább...
  • Most leírja és megmagyarázza" a cikk írója, hogy ki és mennyit kereshe... Tovább...
  • A mindenkori tárgyév költségvetési törvényében meghatározott köztisztv... Tovább...