MTI Városklíma-kalauzt készítettek szakmai és civil szervezetek, amely útmutatóul szolgálhat az önkormányzatoknak, tervezőknek a települések levegőminőségének javítására – mondta el Németh Ákos éghajlati szakértő.

A dokumentum javasolja egyebek mellett az új építkezéseknél az uralkodó szélirány fokozott figyelembe vételét, az épületek tetején és a villamos sínek között a zöld felületek növelését. A kalauz olyan gyakorlati tanácsokra is kitér, mint például a kánikulai napokon az utcák helyes locsolási technikájának a megválasztása.

Németh Ákos, aki az Országos Meteorológiai Szolgálat geográfusa és a Magyar Meteorológiai Társaság titkára is, azzal indokolta a klímakalauz szükségességét, hogy a globális felmelegedés fokozottan hat a nagyvárosok kőrengetegében. Ezért is van különös jelentősége a budapesti Margit körúton a volt ipari minisztérium épületének helyén kialakítandó parknak, amely ventilációs folyosót nyitva friss szellőt áraszthat a környékre. A hatalmas szocreál épület évtizedeken át akadályozta a budai hegyekből a városba áramló természetes széljárást, a porral, szennyező aeroszol-részecskékkel teli levegő gyakran megrekedt, ettől pedig sokszor szinte letaglózva érezhették magukat a közelben élő emberek – jegyezte meg Németh Ákos.
A településeket átjáró hasonló szélcsatornáknak mindenhol meghatározó a szerepük a városi klíma alakulásában. Különösen a napjainkban zajló éghajlatváltozás korszakában, amikor alkalmazkodni kényszerülünk a mind gyakoribb hőhullámokhoz és más szélsőséges időjárási jelenségekhez.
E jelenségek a világ nagyvárosaiban még inkább felerősödnek a magas házak, a sok aszfalt között a kevés zöld és a közlekedés okozta környezeti terhelés következtében. “Általános tapasztalat, hogy a sűrűbben beépített belső kerületekben nyári kánikula idején akár 8-10 Celsius-fokkal is magasabb az átlaghőmérséklet, mint a kertvárosi övezetben, ezért a centrumokban szó szerint létkérdés lehet az enyhülést hozó légmozgás” – fogalmazott a szakember.
Budapestnek a földrajzi fekvését tekintve kedvező a helyzete, a budai hegyek felől rendszerint északnyugati-nyugati irányból zúdul a szél a városra, emellett a Pilis és a Börzsöny erdőiből is áramlik friss levegő a városba. Ennek ellenére gyakran mégsem elég tiszta a főváros levegője, amelyért több tényező között az elmúlt évtizedek nem kellően átgondolt városfejlesztései is okolhatók.
A szakember elmondása szerint más esetben különböző hatások együtt érvényesülhetnek. A Millenniumi Városközpont megépítésekor végzett városklíma-vizsgálatokból például kiderült, hogy a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája által megváltoztatott ventilációs folyosó a szennyező anyagokat a Soroksári útra koncentrálja, miközben a Ferencváros belső utcáin tisztábbá vált a levegő.

Ossza meg a bejegyzést