Az uzsorázás mértékét növelné, a mélyszegénységben élők életét nehezítené, ha a segélyt Erzsébet-utalványban adnák. A terv a hivatalos honlap szerint is diszkriminatív – írja az FN24.

Az uzsorázás mértékét növelné, a mélyszegénységben élők életét nehezítené, ha a segélyt Erzsébet-utalványban adnák. A terv a hivatalos honlap szerint is diszkriminatív – írja az FN24.

Június 26-án módosító indítványt nyújtott be a parlament szociális bizottsága a szociális törvényhez. A javaslat értelmében a rendszeres szociális segélyt, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt utalványban is lehetne adni.

Különös, hogy a terv az Erzsébet-utalvány hivatalos honlapja szerint is diszkriminatív. Mint írják, a különböző szociális juttatások utalványban történő kifizetése ellen „számos civil szervezet felemelte a hangját, és a törvénytervezetet előítéletektől cseppet sem mentesnek nevezte, hiszen a rosszabb anyagi körülmények között élőket degradálta ezzel. Talán ennek hatására is történhetett, hogy a kormány a jelenlegi ülésen már a gyes és a családi pótlék körét kivonta az utalványosításra váró segélyezések közül. A törvényjavaslat tárgyalása során tehát a két legtöbbeket érintő segélytípus egyelőre nem kerül majd az Erzsébet-utalvánnyal kifizetett juttatások közé, mely döntéssel a diszkriminatív jelleg elenyészőbbé válik.” Azaz így is az, de nem annyira.

Elhibázott döntés lenne a törvény ilyen formájú elfogadása – mondta lapunknak a berettyóújfalui Igazgyöngy Művészeti Iskola vezetője, L. Ritók Nóra. A szociális iskolaként is ismert, nemzetközi hírű intézményben rajzot, táncot, zenét tanítanak halmozottan hátrányos helyzetű, részben roma gyerekeknek. E munka része, hogy a pedagógusok a mélyszegénységben élő családokkal napi kapcsolatot tartanak – így egészen közelről látják, miként élnek a szociális juttatásokra szorulók. Az iskolájába járó gyerekek szülei hiába próbálkoznak, nem találnak munkát. Nincs. Legfeljebb köz- vagy néha feketemunka.

L. Ritók Nóra nem vitatta a beterjesztők jó szándékát, de elmondása szerint a mélyszegénység komplex problémáját nem szabad és nem is lehet a szociális érzékenység köntösébe bújtatott hatósági eszközökkel megoldani.

Havas Gábor szociológus, szegénységkutató viszont elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Elmondása alapján a probléma indoklása – miszerint a rászorulók haszontalan dolgokra költik a segélyeket – arányaiban túlzó. A lépés szerinte csak még nehezebb helyzetbe hozza az amúgy is segítségre (segélyre) szoruló családokat.

L. Ritók Nóra kitért arra is, hogy külön nehézséget okoz majd, hogy a szegényebb településeken meglehetősen korlátozott az Erzsébet-utalványos vásárlások lehetősége. A kisebb falvakban jellemzően egyetlen bolt van, amely általában nem fogadja el az utalványt, és előreláthatóan ez a jövőben sem fog változni. Ha sem a kisboltok, sem a – ki tudja mennyiben legálisan működő – mozgóárusok nem fogad(hat)ják el az utalványt, azzal a szabályozás utazásra kényszeríti a segélyezetteket, ami extraköltségekkel jár. „És a gyógyszertárban is lehet majd fizetni vele? Hogyan oldanák meg a villanyóra feltöltését az utalvánnyal?” – sorolja a kérdéseket a pedagógus. Az utalvánnyal kapcsolatban más aggályok is lehetnek. Például az, hogy a pénztárnál nem adnak vissza belőle. Egy szegényebb családnak az a pár forint is számíthat, ami így a boltokban marad. Havas Gábor szerint amellett, hogy a terv az emberek önrendelkezési jogát sérti, az sem világos, mely boltok kapcsolódhatnak be majd a rendszerbe. Ez utóbbi szabályozatlansága visszaélésekre is okot adhat.

A rendszer kijátszásra most is van lehetőség, de a két szakértő egyetértett abban, hogy a lépés az uzsorázásoknak fog még nagyobb teret engedni, hiszen az utalvány blokkolni fogja az amúgyis rettentő alacsony készpénzforgalmat. Bizonyos helyzetekben viszont – így a számlák befizetésénél – elengedhetetlen hogy pénz legyen a háznál. Az uzsorások pedig pillanatok alatt alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez – minden bizonnyal értéken alul fogják beváltani az utalványokat.

„Tény, hogy a kormány minden erőfeszítése ellenére sincs garancia arra, hogy az Erzsébet-utalvány – legyen szó annak akár béren kívüli juttatásként, akár szociális segély formájában való megjelenéséről – valóban a célként kitűzött közjó érdekében kerül majd felhasználásra. Egyéb cafeteria elemek esetében is tapasztalható volt már számtalanszor, hogy a papír alapú juttatások könnyen gazdát cserélhetnek a készpénzhez jutás érdekében” – ismeri el az Erzsébet-utalvány honlapja is. A hivatalos ismertető szerint az utalványok névértéken aluli adás-vétele, s ezzel a célhoz kötöttség nehezen lesz garantálható.

A Napi Gazdaság korábban úgy számolt, hogy az új rendszerrel az állam 13-26 milliárd forintnyi (attól függően, hogy 3 vagy 6 százalék jutalékot szed az állami tulajdonú Nemzeti Üdülési Szolgálat a kereskedőtől) bevételre tenne szert. Igaz, amit így keres az állam (a NÜSZ-ön keresztül), azt az összeget az Erzsébet-utalvány szabályai szerint csak szociális célokra használhatja fel. Ez azt jelenti, hogy az Erzsébet-program keretében például üdülteti a (valószínűleg a juttatást utalványban megkapó) rászorulókat.

Ossza meg a bejegyzést