Hirdetés
Az átlagkereset ezért nem egyenlő az „átlagember” keresetével PDF Nyomtatás
2022. május 17. kedd, 09:30

fizu1A kiugróan magas, 546 ezer forintos februári átlagkereset kapcsán kérdezte a Portfolio.hu a KSH szakértőit. Mint az Életminőség-statisztikai főosztály vezetője, Janák Katalin, és az Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője, Kadlecsik Roland elmondta, a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban.

Janák Katalin hangsúlyozta, az átlagkereset egy statisztikai kategória. Ezt az összeget akkor kapjuk meg, ha az adott időszaki keresettömeget, elosztjuk azzal a létszámmal, akik megkeresték ezt. Ez februárban azért lett 546 ezer forint, ahogy erre a gyorsjelentésben is kitértek, mert a fegyveres és rendvédelmi dolgozók meghatározott köre a rendszeres keresetén felül egyszerre hathavi juttatást kapott, ami ebben a hónapban jelentősen felfelé húzta a átlagkeresetet. Hozzátette, az átlagkereset nem azonos az „átlagember” keresetével.Félrevezetőnek nevezte az átlagkereset olyan interpretálását, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete. Kiemelte, hogy számos más mutatót is közölnek, például a rendszeres keresetet, ami az extra kifizetéseket, egyhavi különjuttatásokat nem tartalmazza. A rendszeres kereset 2022 februárjában bruttó 445 ezer forint volt, és 14,5 százalékkal nőtt egy év alatt.

Kadlecsik Roland kifejtette, a gyorstájékoztatók célja, hogy lehető leghamarabb, ahogy az adatok a rendelkezésükre állnak, bemutassák a legfontosabb információkat egy-egy téma, terület kapcsán. Minden információt egy gyorstájékoztatóba nem lehet beemelni, szelektálniuk kell. A statisztikai gyakorlat és a felhasználói igények figyelembevételével állítják össze a gyorstájékoztató tartalmát, amit időről-időre valamelyest felülvizsgálnak, például a felhasználók által érkezett visszajelzések alapján.

Megemlítette például, hogy a gyorstájékoztatóba már korábban bekerült a mediánkereset is, ami az az összeg, amit akkor kapunk meg, ha nagyság szerint sorba rendezzük a kereseteket – a középső érték jelenti a mediánt. Ez az az összeg, aminél a munkavállalók fele kevesebbet, másik fele pedig többet keres. 2022 februárjában a bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt,amely 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereseti adatok vonatkozásában lényegében világ minden országában az a helyzet, hogy az átlag magasabb, mint a medián, tehát többen vannak, akik az átlag alatt keresnek, mint akik felette – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66 százaléka keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset kb. 80 százaléka. Az EU tagországokban (akikre az adat rendelkezésre áll) 84 százaléknál alacsonyabb volt ez az arány. Vagyis ez alapján a magyar kereseti egyenlőtlenség európai viszonylatban nem kiemelkedően magas.

Mint kiderült a fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra volt becsülhető februárban a bruttó átlagkereset,ami 13,9 százalékos növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2 százalékos volt a nemzetgazdaságban.

Megkérdezték a két szakértőtől azt is, miért a költségvetési szféra, nonprofit szektor, és csak az 5 fő feletti vállalatok adatai alapján írják a gyorstájékoztatókat, ha az adatbázisban a nemzetgazdaság egészére is elérhetőek az adatok. Janák Katalin szerint ennek egyik oka, hogy hosszú időszakot lefedő adatsoruk csak az 5 fő feletti cégekre (plusz a teljes költségvetésre és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szektorra) áll rendelkezésre. A teljes nemzetgazdaságra 2019-től tudják csak számítani a kereseti adatokat, vagyis egy rövid idősor áll rendelkezésre. Másrészt nagyon sok jogszabály kapcsolódik a KSH kereseti adatsoraihoz amelyek a szűkített körre vonatkozó keresetekre hivatkoznak, így az adatok nem cserélhetők le egyik napról a másikra. A kapcsolódó adattáblákban azonban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is – tette hozzá.

Összesen egyébként nagyságrendileg 13 ezer forint (mintegy 3%) a különbség jelenleg az 5 fő feletti kör és a teljes nemzetgazdaság bruttó bérei között – mondta. Vagyis nagyságrendileg kevesebb, mint azt sokan feltételezik.

(24.hu)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Hírek hozzászólásai

  • Először összevonják a kis iskolákat, aztán a kis önkormányzatoka t, az... Tovább...
  • Gazdasági válság - óriási államadósság, óriási költségvetési hiány, ór... Tovább...
  • Csak úgy mellékesen megkérdezném tőle, hogy az egyházi iskolák miért k... Tovább...
  • Semmi nem fog addig változni, míg mindenki haláli nyugalommal dolgozz... Tovább...
  • Ezt mondjuk kizártnak tartom, hogy az ukrajnai menekültek nem tudnak/t... Tovább...
  • Semmi másra nem "használja" a kormányzat az önkormányzati köztisztvise... Tovább...
  • Ez bizony a kormány sara, ha elveszi a bevételeket az önkormányzat(ok ... Tovább...
  • Nógrád megye, azon belül is Kelet-Nógrád a sor végén kuksol, olyan kic... Tovább...
  • Ezt Mészárossal, Garancsival meg a többi oligarchával is megbeszélte a... Tovább...
  • Szeretem ezt a türelemre intő szavakat, meg az "áldozat" hibáztatást. ... Tovább...
  • Az Orbán kormánynak az elmúlt 12 évben sikerült teljesen szétverni a 2... Tovább...
  • Talán a mai kormány tagjai elfelejtették, hogy Magyarországon is szeku... Tovább...
  • Legfőképpen az ÁSZ elnök életminőségét - 2022. január 1-től a havi jöv... Tovább...
  • 2019-ben megválasztottuk a választási bizottságok tagjait, póttagjait!... Tovább...
  • Remélem többen is követni fogják őket... Tovább...