Idén a második negyedévben jelentősen csökkent az Intrum fizetőképességi index értéke, a lakosság pénzügyi helyzetét jelző mutató negyedéves szinten 22 százalékkal, éves szinten 10 százalékkal csökkent 35,33 pontra – közölte az Intrum követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közös felmérése alapján.

Az év első hat hónapjában csaknem négyezer eredményes közbeszerzést folytattak le Magyarországon az ajánlatkérők. Ezek összértéke elérte a 2824 milliárd forintot. Az eljárások darabszáma csak kissé nőtt a tavalyi első fél évhez képest, összértékük viszont csaknem 75 százalékkal.

Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések hatására még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is folytatódhat a reálbérek növekedése a második félévben, ha viszont ezek elmaradnak, akkor a negatív tartományba kerülhet a reálbérindex.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya júniusban 155,3 milliárd forint volt, ezzel a fél év végéig felhalmozott deficit 2892,3 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiány 91,7 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken kiadott részletes tájékoztatójából.

Májusban 101,4 milliárd forint címen zárt az állam önkormányzatok nélkül számolt be a központi alrendszere a Pénzügyminisztérium közlése szerint. Ez mindössze 37,7 százaléka az egy évvel korábbi 269,0 milliárdnak.

Az idei költségvetésben a tervezettnél akár 1200 milliárd forinttal is magasabb lehet az általános forgalmi adóból befolyt összeg, a VG által megkérdezett szakértők pedig úgy vélik, 2023-ban a 7000 milliárd is túlszárnyalható.

A második becslés megegyezik az elsővel 2022 első negyedévére vonatkozóan.

Az ingatlanpiaci forgalom országos szinten 18 százalékkal csökkent 2018 és 2020 között, míg a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) által érintett községekben és városokban ez az arány az egy százalékot sem érte el. Az OTP Ingatlanpont elemzése.

Az egyházi fenntartású oktatási és szociális-jólléti intézményhálózat bővüléséről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterjelöltként, múlt csütörtökön, bizottsági meghallgatáson.

Az első három hónapban jelentősen nőttek a központi költségvetés bevételei 2021-hez viszonyítva. A forrásra szükség van, hiszen a kiadások is harmadával emelkedtek, ráadásul egyre drágább a pénzforgalmi hiány kezelése.