Fűnyíró az önkormányzatoknál: konfliktusokat hozhat az ősz |
![]() |
![]() |
2012. április 12. csütörtök, 06:00 |
A tervek végrehajtásának az önkormányzatiság szempontjából jelentős ára van, ráadásul erősen kérdéses a megvalósíthatósága is – írja elemzésében a Policy Agenda. Összességében 2005 és 2013 között drasztikus, 27 százalékos forráskivonás történik (ebben benne van a jövőre a járásokhoz átkerülő feladatok lebonyolítására szánt összeg is). Habár a járási rendszer kialakításával elveszik az államigazgatási feladatokat a jegyzőktől, valamint a közoktatási intézmények is átkerülnek a kormányhoz, ettől még ezeket a feladatokat valahogyan el kell végezni, vagyis ez ugyanúgy forrást igényel a központi költségvetéstől. Ráadásul nem egyértelmű, hogy a járási rendszer létrehozásával és az oktatási rendszer átalakításával megteremtődne-e a lehetőség egy ekkora mértékű forráscsökkentésre. Az elemző várakozása szerint a jövő évben tervezett megtakarítások nagy részét a kormány ráterheli az önkormányzatokra. Ezt úgy kívánják politikailag kezelni, hogy növelik az önkormányzatok saját bevételszerző képességét, azaz a települések az adóbeszedési oldalon kapnak még nagyobb mozgásteret és érdekeltséget. A forráskivonás legnagyobb veszélye, hogy nagyon differenciált a magyar településrendszer. Van, ahol képesek a helyi cégektől, lakosságtól további forrásokat begyűjteni, míg főleg a kisfalvas részeken szinte semmi remény sincs a mostani saját bevételek növelésére. (...) (...) Az önkormányzatok hagyományos finanszírozási nehézsége, hogy egyre több feladatot kell ellátniuk egyre kevesebb központi támogatásból. A többletfeladatok jelentős része az államigazgatási feladatok számának megszaporodásából adódott. Ha az önkormányzat tudott rá más bevételekből átcsoportosítani, akkor képes volt a település létszámbővítéssel megoldani ezeket a nehézségeket, ha nem, akkor növelte a munkaterheket a meglévő dolgozókon, valamint jelentősen lelassult az ügyintézési idő. A járások létrehozásáról rendelkező törvény jogalkotási szempontból lényegében az önkormányzati rendszer átalakításának végső lépése. Ugyanakkor az államigazgatási feladatok járásokhoz való átkerülésével még nyitott a kérdés, hogy miképpen oldják meg a pénzügyi és vagyoni szétválást. Ténylegesen mennyivel kapnak kevesebb forrást az önkormányzatok, vagy mi lesz azokkal az ingatlanokkal, ahol most államigazgatási feladatokat is végeztek (ilyen praktikusan például a polgármesteri hivatalok épületei)? Ezek a kérdések a 2012 őszi költségvetési tárgyalásoknak politikai szempontból is neuralgikus pontjai lesznek, mivel pénzügyileg is konkrétan meg kell egyezni a kormánypárti frakción belül jelentős lobbyerővel bíró képviselőkkel, és október végéig a helyi szinteken is le kell zárni a járások létrehozásával kapcsolatos egyeztetéseket. |