Nem javult a romák helyzete a társadalmi integráció terén az Európai Unió által meghatározott közös célokhoz viszonyítva – állapítja meg kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA), amit az MTI szemlézett. A bécsi székhelyű szervezet 8500 romával készített interjút tizenkét európai országban 2021-ben: Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Szlovákiában.

Az ügynökség megállapításai szerint a cigányság továbbra is „a nélkülözés, a kirekesztés és a megkülönböztetés megrázó mértékével” kénytelen szembenézni, miközben az elért eredmények elégtelenek és túl lassúak.

Micheal O'Flaherty, az FRA főigazgatója szerint a tagállami kormányoknak minden lehetséges eszközt be kell vetniük, hogy változtassanak ezen a tűrhetetlen helyzeten.

 Az FRA kutatása többek között kimutatta, hogy

• a cigányság 80 százaléka él szegénységben, miközben az uniós átlag 17 százalék. Ez a szám a legutóbbi felmérés idején, 2016-ban is ugyanennyi volt.
• 61 százalékról 50 százalék fölé csökkent azok aránya, akik olyan helyen élnek, ahol nincs megfelelő tisztálkodó helyiség, és a 6 évvel ezelőtti 30 százalékhoz képest mostanra 22 százalék lett azok aránya, akiknél nincs vezetékes víz.
• A romák foglalkoztatottsága 43 százalékos, ami jelentősen elmarad a 72 százalékos uniós átlagtól.
• A roma nők várható élettartama 71 év, a férfiaké 67, miközben az uniós átlag 82 és 76 év a nőknél és a férfiaknál.

Az uniós ügynökség szerint az oktatásban drámai a helyzet.

A fiatal romák 71 százaléka idő előtt kiesik az oktatási rendszerből, miközben a 18-24 év közöttiek iskolaelhagyási aránya az unióban mindössze 10 százalék. Ráadásul a hat évvel ezelőttihez, 44 százalékhoz képest 52 százalékra emelkedett azoknak a roma gyerekeknek az aránya, akik szegregált oktatásban kénytelenek tanulni. Különösen Szlovákiában és Bulgáriában rossz a helyzet ebből a szempontból.

Az uniós ügynökség szerint a zaklatás és a romák elleni gyűlölet-bűncselekmények terén javult a helyzet, de ez nem mondható el az őket érő megkülönböztetésről. Az FRA úgy véli, hogy kiszolgáltatott kisebbségként a koronavírus-járvány és az infláció jelentette társadalmi megrázkódtatások „első áldozatai” is a romák.

A teljes kutatást itt lehet elolvasni angolul.

(Telex)

Ossza meg a bejegyzést