Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya júniusban 155,3 milliárd forint volt, ezzel a fél év végéig felhalmozott deficit 2892,3 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiány 91,7 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken kiadott részletes tájékoztatójából.

A júniusi hiány az egy évvel korábbi 392,0 milliárd forintos deficit mindössze 39,6 százalékát érte el.

Június végéig a központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok viszont 175,2 milliárd forintos többletet értek el.

Június végéig a központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 2783,6 milliárd forinttal, 23,9 százalékkal nagyobb összeget értek el, a kiadások 3971,4 milliárd forinttal, 29,8 százalékkal nőttek.

A PM kiemelte, hogy a bevételek között 13,5 százalékkal emelkedtek az adó- és járulékbevételek.

Június végéig az általános forgalmi adóból 3255,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 764,8 milliárd forinttal, 30,7 százalékkal haladta meg.

A személyi jövedelemadó-bevétel az év első hat hónapjában 1030,4 milliárd forint volt, 341,3 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. Az eltérést a bérek növekedése ellenére és a gyermeket nevelő szülők részére történt egyszeri adóvisszatérítés hatásával magyarázta a PM tájékoztatója.

A jövedéki adóból befolyt 580,7 milliárd forint bevétel 19,9 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal nőtt.

Társasági adó címén az év első hat hónapjában 461,1 milliárd forint realizálódott, 112,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában.
Az uniós programok bevételei mérlegsoron június végéig 460,7 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 19,5 százalékát teszi ki. Az uniós programokra június végéig 1846,9 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 61,5 százalékos teljesítését jelenti.

A nyugdíjbiztosítási alapbevételei 2370,8 milliárd forintot értek el, 440,9 millió forinttal, 22,8 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ebből a szociális hozzájárulási adó és járulékok 1867,5 milliárd forintot tettek ki, míg a költségvetési hozzájárulás 484,4 milliárd forint volt. Az adók és járulékok 204,2 milliárd forinttal, a költségvetési támogatás 233,8 milliárd forinttal nőtt. Az egészségbiztosítási alap adó- és járulékbevételei 131,2 milliárd forinttal 1028,6 milliárd forintra nőttek, amiből a költségvetési hozzájárulás 618,2 milliárd forint, az előző évinél 255,3 milliárddal több volt.

Június végéig a nyugdíjkiadások 2360,6 milliárd forintot tettek ki, ami 373,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait. A 18,8 százalékos növekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta. A 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő több mint 371 milliárd forint 13. havi ellátást kapott.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás június végéig 1073,9 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 877,4 milliárd forinttal szemben. Az előző évhez viszonyított magasabb összegű kiadás az orvosok tavaly januártól bevezetett béremelésével, valamint a háziorvosok, fogorvosok és szakdolgozóik bértámogatásával, az egészségügyi szakdolgozók januári béremelésével, továbbá az "összevont szakellátásból" eredő többletfinanszírozással magyarázta a PM jelentése.

A költségvetési szervek kiadásai június végéig 3392,6 milliárd forintot értek el, ez 2,7 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 12,6 százalékkal magasabb összeg, 2100,3 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra ment, amit a fegyveres szerveknél kifizetésre került az egyszeri szolgálati juttatással indokolt a PM.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 712,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 239,9 milliárd forinttal lett több az előző évinél, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázott a jelentés.
A központi költségvetés adóssága június végéig 3583,2 milliárd forinttal növekedett, és 44 280 milliárd forintot ért el.

A hiányt finanszírozó nettó forintkibocsátás 1522,2 milliárd forinttal növelte az adósságot, a nettó devizakibocsátás 1851,6 milliárd forinttal, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 664,8 milliárd forinttal növelte az adósság nyilvántartási értékét. A deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése 209,4 milliárd forinttal járult hozzá az adósságállomány növekedéséhez – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból.

(168óra)

Ossza meg a bejegyzést