Hazánkban már 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése, az év negyedik hónapjában a bruttó átlagkereset 12,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A béremelkedés a kormány és az elemzők szerint is kitart idén, és továbbra is két számjegyű lesz.

Az idei első négy hónap kereseti adatai alapján folytatódik a bérfelzárkózás, és csökkennek a jövedelmi különbségek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 reggeli műsorában a legfrissebb kereseti adatokra reagálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint idén áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az esztendő negyedik hónapjában a keresetek emelkedése ismét gyorsult a februári 11,9 és a márciusi 11,3 százalékos bővülés után. Az áprilisi 2,3 százalékos és a négyhavi 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek áprilisban és január–áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek. Nemzetgazdasági szinten az áprilisi átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető – közölte a KSH.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 10,9 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset a márciu­si 8,5 százalékos éves emelkedés után. A költségvetési szektorban 14,2 százalékos volt a növekedés a márciusi 18,1 százalékos, tizenkét havi rekordmértékű emelkedést követően.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy mérséklődött a kereseti különbség az ágazatok között, és az országon belüli területi különbségek is csökkentek.

A biztató folyamatok mögött a 2016-ban kötött bérmegállapodás áll, amely idén is biztosította a minimálbér és a garantált bérminimum emelését. Hozzátette, hogy ennek köszönhető a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett 2 százalékpontos mérséklése is. A Pénzügyminisztérium közleménye kiemelte: az adócsökkentések pedig több száz milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások terheit 2022-ig. A tárca várakozása szerint a béremelkedés egész évben kitart, és továbbra is két számjegyű keresetemelkedésre lehet számítani.

Az Erste Bank várakozásai szerint idén a bruttó bérek további 10-11 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után. A bérek növekedési ütemének egy számjegyűre lassulását 2019-re várhatjuk.

A gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje 2018-ban is jó eséllyel a lakossági fogyasztás lesz. Nyeste Orsolya elemző szerint idén 4 százalékkal bővülhet a magyar GDP (bruttó hazai termék).

A bérek gyors növekedése azonban nemcsak a növekedést támogatja, hanem az inflációt is emeli előbb vagy utóbb.

Horváth András, a Takarékbank elemzője 2018 folyamán 11 százalék körüli bérnövekedést vár a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló bérrendezései, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés miatt.

Idén a várt 2,7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér-növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 vé­géig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 43 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is intenzív maradhat, semmilyen ok nem látszik ennek lassulására.

Parragh óv a visszaeséstől

Arra a Parragh László MKIK-elnök által megfogalmazott felvetésre, hogy akár 2 százalékponttal is lassulhat a magyar gazdaság növekedése a munkaerőhiány miatt, és ezért átfogó kormányprogram szükséges, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője úgy reagált: egyrészt akár 2,5-3 százalékos munkanélküliségi ráta is elérhető Magyarországon. Másrészt jelezte: a kormány olyan szabályozást valósít meg, hogy ha valaki öregségi nyugdíj mellett akar dolgozni, akkor őt az adórendszer ne büntesse. Harmadrészt felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly volt a második év, amikor többen jöttek vissza Magyarországra, mint amennyien elmentek innen.

Ossza meg a bejegyzést