OLAF: Sokkal több a csalás Magyarországon, mint amennyit jelentenek Nyomtatás
2017. május 09. kedd, 08:00

unios penzAmíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk – írja a hvg.hu.

„Nem azért kapok fizetést, hogy frusztrált legyek” – válaszolta Giovanni Kessler OLAF-főigazgató egy pénteki konferencián arra a kérdésre, mennyire zavarja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak nincs jogosultsága a tagországokban feltárt korrupció büntetésére. „Nem az a lényeg, hány ügyet tárunk fel, hanem szimbolikus a szerepünk, és ráébresztjük a tagországok állampolgárait, hogy a kormányuk nem tesz meg mindent a korrupcióval szemben” – fűzte hozzá.

Az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3,2 milliárd eurót tettek ki, ám önálló uniós vádhatóság hiányában ritkán kerülnek bíróság elé az elkövetők. Az OLAF 2015-ben csalások és más szabálytalanságok miatt 888 millió euró visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy monitorozza és számon kérje a helyi felelősökön, kivizsgálták-e a korrupciógyanús ügyeket. Vagyis sokszor hatástalanok az ajánlásai. Magyarországon például 22 esetben javasolta a szervezet a magyar szerveknek, hogy indítsanak eljárást, ám mindössze egyszer jutott el a folyamat a vádemelésig – hangzott el a Transparency International konferenciáján, amelyre ugyan több mint tucatnyi meghívót kiküldtek a szervezők kormányzati szereplőknek, kormánypárti kutatóintézeteknek, ám közülük senki sem jött el.

A teljes cikk itt olvasható

 

Ossza meg a bejegyzést