Már májusban is Európa-csúcstartó lett a magyar infláció, arra lehetett számítani, hogy 5,1 százalékról kissé mérséklődik a drágulási ütem, júniusban mégsem ez történt, újabb bő 8 éves csúcsra ugrott az infláció az 5,3 százalékkal.

A fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál júniusban. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,6 százalékkal növekedtek - írja a KSH friss inflációs beszámolójában. A nyugdíjas infláció 3,8 százalék már az idén.

Az építőanyagok brutális áremelkedése mellett immár nagyon drága a hazai benzin és az ipari fogyasztók megfizette áram is. Ez csupa olyan „költség”, amely elvileg a gyártás, a szállítás révén tovagyűrűzhet a termékárakba. Miért száll el most mindennek az ára, hogy lehet így megfogni az inflációt?

Vegyes a magyar válságkezelés mérlege Matolcsy György jegybankelnök szerint, aki a kormány teljesítményére közepes értékelést adott. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint „ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül”.

Már az év közepe táján visszaállhat a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek - ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere május végén 269,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez 55,1 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszaki hiánynál, írja gyorstájékoztatásában a Pénzügyminisztérium.

Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.

„Fenntarthatóság és integritás a közbeszerzésekben" címmel szervezett online konferenciát az Állami Számvevőszék. Domokos László elnök megnyitójában kiemelte: a klímavédelem és a COVID-19 vírus elleni védekezés az emberiség legnagyobb kihívásai jelenleg. Közös bennük, hogy komoly hatással vannak a közszféra beszerzéseire. A konferencián előadást tartott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Kretter Diána közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár és Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője.

„A magyar gazdaság az idei első negyedévben is visszaesett.” „A magyar gazdaság olyan jól teljesít, hogy hamarosan 10% feletti növekedést látunk tőle.” Íme, két szélsőséges vélemény a héten megjelent GDP-adatok kapcsán, amelyek szépen mutatják, hogy 30 év piacgazdaság után is milyen bizonytalanul, rosszul (és nem egy esetben bizonyára elfogultan, szándékosan torzítva) tudja interpretálni a hazai média a gazdasági folyamatokat. A fenti két megállapítás ugyanis egyformán hamis.

Egy ország jól-létét a gazdasági teljesítmény hagyományos mutatóin túlmenően számos faktor befolyásolja, például az alapszolgáltatások hozzáférhetősége, az egészségügyi állapot, a társadalmi kohézió, illetve a természeti környezet állapota. Mindezek mérése kevésbé egységes, mint a gazdasági teljesítményé, de az utóbbi években gyors ütemben fejlődik. Elemzésünkben a természeti környezet társadalmi jól-létre gyakorolt hatásának mutatóit foglaljuk össze. Magyarország e mutatókban a globális ranglisták első negyedében vagy még előrébb szerepel, de több területen van még tér az előrelépésre.