Hirdetés
Nemcsak a logika döntött a járásokról PDF Nyomtatás
2012. augusztus 17. péntek, 08:15
torvenyVan olyan MSZP-s vezetésű település, ami hiába nagyobb más településnél, nem lehetett járásközpont. A Balaton környékén például nem vették figyelembe a polgármesterek kérését. Máshol maga a képviselő-testület szavazott úgy, hogy így a helyiek számára nehezebben elérhető településen kell majd az ügyeiket intézniük. Ezeken a helyeken várhatóan aláírásgyűjtés indul majd – írja az Index.

 

Jövőre 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul meg. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista.

A KIM júliusi közleményében azt ígérte, hogy „a vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk”.

Ennek ellenére több olyan település is van, aminél nem indokolható a község adott járáshoz való csatolása. Egyes helyeken pedig pártpolitikai érdekek állhattak a döntés mögött.

„Akik azt jósolták, hogy a beosztásnál előnyt élvezhetnek a politikai szempontok, részben igazolva láthatják magukat: szinte minden olyan helyen, ahol pártpolitikai alapú vita folyt a térképekről, a Fidesznek megfelelő változat lett a végleges” – írta meg  a Világgazdaság. Mint azt a lap írta, a martonvásári járásban például a fideszes vezetésű Martonvásár lett a központ a közel kétszer akkora, viszont MSZP-s polgármester vezette Ercsivel szemben, de ez nem meglepő, mivel a kormányváltást követően a kistérségi központi címet is átadták Martonvásárnak.

A szintén MSZP-s vezetésű Dorog sem kapott külön járást, pedig 1983 előtt járásközpont volt. Most Esztergom alá helyezik, ahol egyébként szintén független, a Fidesszel szemben álló polgármestervan, de Esztergom korábban Doroggal ellentétben hagyományosan jobboldalinak számított – írta a Világgazdaság.

Részben ide kapcsolódik, hogy Tiszavasvári volt eddig a legnagyobb város, aminek jobbikos polgármestere volt, ezért felmerült, hogy  mérete és helyi központi szerepe ellenére sem fogják kinevezni járásközpontnak. Végül mégis központ lett belőle, ekkorra viszont már megbukott a jobbikos városvezetés.

A járásokat egyes helyeken több város kérésével ellentétesen szervezték meg.

A Világgazdaság a gödöllői járásra hivatkozik: egyik határa például már Budapestet érinti, a másik Heves és Pest megye találkozását, délebbre pedig a ceglédi járás is nagyobb területet foglal el, mint Budapest, viszont ekkora területet több polgármester szerint sem lehet hatékonyan összefogni.

A Balaton környéki településeket nem fogják egy egységként kezelni, annak ellenére, hogy az ottani városvezetők jelezték, hogy róluk a helyi turisztikai sajátosságok miatt is a megyehatárokon átnyúlóan kellene foglalkozni.

A határok közelében sem feltétlenül a legpraktikusabb megoldás született: akár 20-30 km-t is kell utazni olyan ügyintézési feladatokért, amelyeket elvesznek a településekről, a járás két széle közt pedig még nagyobb a távolság. Gyula, Balassagyarmat, Csurgó vagy Nagykanizsa környékén például nagy távolság és kevés lokális kapcsolat lesz a járás egyes települései közt – írja a vg.hu.

Jó példának tűnik a logikátlan döntésre Tállya Gönci Járási Hivatalhoz való csatolása. A Tállyablog kedden írta meg, hogy a tokaj-hegyaljai települések közül Abaújszántó mellett „a tállyai képviselő-testület döntése nyomán a mindig is zempléni Tállya nem a szerencsi” járáshoz fog tartozni 2013-tól. Így amíg a többi tokaj-hegyaljai település Szerencsre, Tokajba, Sátoraljaújhelyre vagy Sárospatakra fognak járni ügyintézni, addig Abaújszántó és Tállya Göncre mehet majd, pedig Tállya mindig is Zemplén vármegye része volt.

A változás itt azért sem logikus, mert a Tállya-Gönc út közúton 31,6 km (42 perc), pedig a Tállya-Szerencs távolság csak 10 km (16 perc). „A MÁV menetrendje szerint a Tállya-Gönc táv abaújszántói átszállással 56 perc, csakhogy napi kétszer jár csak a vonat. Ahhoz, hogy délelőtt ügyeket lehessen intézni, már a 04:37-es vonattal el kell indulni, hiszen a 14:37-essel már nem biztos, hogy odaérünk zárás előtt. Tállyáról Szerencsre viszont kilencszer jár a vonat, és csak 18 perc a menetidő. Busszal 17 perc innen Szerencs és jó óránként van kapcsolat, Gönc abaújszántói átszállással egy óra, de 107 perc is lehet. Két ésszerű buszjárat van: az egyik 6:25-kor indul és 7:30-ra ér Göncre, a másik 10:25-kor indul és 11:30-ra ér oda” – írja a blog.

Tállyáról még a megyeszékhelyre, Miskolcra is ésszerűbb lenne elutazni: a távolság nagyságrendileg ugyanakkora, viszont ott jóval több szolgáltatás, hivatal és vásárlási lehetőség van. Tállyán sokan úgy gondolják, hogy a döntés azért így született meg, mert a helyi polgármester nagyon rosszban van a szerencsi polgármesterrel. A tállyai és az abaújszántói polgármester egy interjúban azt mondta, hogy Göncben azt ígérték nekik, hogy Abaújszántón is intézkedni lehet. A legtöbben azonban – például Miskolcra is – Szerencs felé járnak dolgozni, így még útba is esik, ráadásul ott van Lidl, Tesco, Spar, Penny Market, több bank, drogériák, cukrászdák és éttermek.

Az Index információi szerint a szintén Gönchöz sorolt Golopon és Tállyán is aláírásgyűjtést rendeznek azért, hogy Szerencshez tartozhassanak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tájékoztatása szerint a járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg.

A feladatok megosztásáról több hónapon át folytatott társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést a KIM. A tárca a döntés előkészítésébe bevonta az országos önkormányzati érdekszövetségeket, konzultált a szakszervezetekkel, a Megye jogú Városok Szövetségének Jegyzői Kollégiumával, a Jegyzők Országos Szövetségével, a Községek, Kistelepülések, és a Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével. A KIM az elmúlt hónapokban a Települési Önkormányzatok Szövetségével közösen országszerte polgármesterekkel és jegyzőkkel is tartott fórumokat.

A most elfogadott járási székhelyek listája a jövőben módosulhat, a települések javaslatot tehetnek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden negyedik évben.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
0 #1 blasko6363@freemail.hu 2012-08-23 11:32
Kérdezem a munkaügyi hivatalok hol müködnek majd?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Hát akkor nézzük, hogy milyen bevételt lehet még elvenni az önkormányzatokt ól -... Tovább...
  • A kör bezárult az önkormányzatok részére. A kormányzat elvonja a teljes gépjármű... Tovább...
  • Sajnos nem csak az említett önkormányzati kör kerül-került nehéz helyzetbe, hane... Tovább...
  • Ez aztán az ügyfélbarát ügyintézés. És a dolgozók mit szóltak ehhez. 42 óra/hét,... Tovább...
  • A magyar vidék - elsősorban a kis falvakra, városokra gondolok - halott. Nincs é... Tovább...
  • A leírtaktól nagyobb a baj a kistelepüléseke n ahol az adóerő képesség még a 100... Tovább...
  • Tisztelt Államtitkár Úr! Megadóztathatju k-e az önkormányzat közigazgatási terül... Tovább...
  • Á, dehogy fenyegeti pénzügyi csőd az önkormányzatoka t?! A kormány elvonja a tel... Tovább...
  • Az adott településen a helyi önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal a leg... Tovább...
  • ...elég nekünk ez a szorzó. Varga Mihálytól kapott - pár évvel ezelőtti 40.-Ft-o... Tovább...
  • Az 1990-es rendszerváltozá s , a demokrácia egyik alap pillére volt - sajnos már... Tovább...
  • Dolgozik az önkormányzati hivatalokban kb. 30.000. köztisztviselő. Többek között... Tovább...
  • Amennyiben a kormányzat elveszi az önkormányzatokt ól a maradék bevételeket is, ... Tovább...
  • Nem egészen jó az okfejtés. Az önkormányzatok mindent megtettek amit megtehettek... Tovább...
  • A magyar önkormányzatisá g végét jelenti a még megmaradt néhány bevételi forrás ... Tovább...