Biogázüzemeket lehetne létesíteni komplex gazdasági rendszer kialakításával a vörösiszap-katasztrófa által érintett településeken a Magyar Vidék Szövetség szerint. Az üzemek a gazdák és az önkormányzatok tulajdonába kerülnének.

A földekre kiömlött vörösiszap az élelmiszertermelést lélektani okokból is kizárja az érintett területen, ezért a biogáztermelés biztosíthatná a terület tartós mezőgazdasági hasznosítását - mondta a javaslatot kidolgozó Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Enyingi Tibor. A beruházásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP 4.4.0 pályázati keretéből valósítanák meg, amelyhez az Európai Unió hátrányos helyzetű kistérség esetén hatvan százalékos támogatást nyújt, a fennmaradó 40 százalékot bankhitelből fedeznék – számol be a tervről az alternativenergia.hu.

Minden településre épülne egy-egy biogázüzem, a szennyezett területen termesztett lágyszárú energianövényekre alapozva. A növények által termelt biomasszával működnének a biogázüzemek, a talajból a biomasszába került nehézfémek a folyamat melléktermékeként keletkező biotrágya hamujában maradva veszélyeshulladék-lerakóba kerülnének. egy üzem 300 hektáros termőterületet igényel, és közel egymilliárd forintnyi beruházást. Hőtermelés nélkül hektáronként 150 ezer forintos jövedelem állítható elő 800 kilowatt teljesítményű üzemmel számolva.

A terveket kidolgozó vállalat számításai szerint a beruházás három év alatt térülne meg. A gazdák és az önkormányzatok tulajdonába kerülő üzemek zöld áramot és hulladékhőt értékesíthetnének, amellyel évi 800 millió forintos bevételt érhetnének el.

Ossza meg a bejegyzést