Megőrizte az önkormányzati alrendszert az új államháztartási törvény |
![]() |
![]() |
2011. december 27. kedd, 07:00 |
Az 1992-ben hozott államháztartási törvény mára áttekinthetetlenné vált, továbbá az Alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek új struktúrában felépülő törvényt igényelnek - idézi az elfogadott törvény indoklását a fidesz.hu. A korábbi szabályozott területek egy része kikerül az államháztartási alapszabályból, például nem esik szó benne a ppp-beruházások elszámolásáról és arról sem, hogy fedezet nélkül nem lehet közbeszerzést kiírni. Viszont generális szabály lesz az, hogy előirányzati fedezet nélkül semmilyen engedéllyel nem lehet kötelezettséget vállalni. Az új államháztartási törvény keretjellegű, a részleteket kormányrendeletek fogják kibontani. A költségvetés elkészítésének a menete a következő: március 31-éig meghatározza a kormány a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, és rögzíti az egyenlegcélt. A fejezetek irányítói május 31-éig megtervezik a bevételeket és kiadásokat, majd július 31-éig egyeztetik ezeket az államháztartásért felelős miniszterrel. Az indoklás ezt úgy értékeli, hogy megszűnik a jelenlegi gyakorlat, amikor alulról építkezett a költségvetés-készítés. A kormány a költségvetési törvényjavaslatot egyezteti a Költségvetési Tanáccsal, majd szeptember 30-áig az országgyűlés elé terjeszti, csatolva hozzá a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményét. A fejezetek bevételi és kiadási főösszegeit november 30-áig határozatba foglalja az országgyűlés. A költségvetés végszavazásának határidejét a törvény továbbra sem rögzíti. Külön fejezetet kap a költségvetésben a Nemzeti Földalap, az MFB-re bízott vagyon, a központi alrendszer adósságának a kezelése, és a más fejezetekbe nem sorolható bevételek és kiadások is. A törvény rendelkezik költségvetési főfelügyelő és felügyelő kirendeléséről. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás, a költségvetés politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű működés érdekében a kormányrendeleten meghatározott intézkedéseket tehet - áll a törvényben. Az államháztartási törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alapról szóló rész kimondja: ha annak tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, akkor a különbséget a központi költségvetés más fejezeti előirányzatából kell átutalni, kipótolva a kifizetendő összeget. A törvényszöveg kiegészül azzal is, hogy a központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. |