Az új köznevelési törvény pénteken közzétett koncepcióját a kormány augusztus 31-én fogadta el, és múlt szerdai ülésén megerősítette. A koncepció kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően az állam feladata, új tartalmi szabályozás bevezetését irányozza elő, új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le.

A kodifikált változaton gyorsított ütemben dolgoznak, várhatóan egy hónapon belül elkészül – mondta el az MTI tudósítójának Hoffmann Rózsa államtitkár. Ezt követően további társadalmi és tárcaközi egyeztetések lesznek, de novemberben mindenképpen be tudják már nyújtani a törvénytervezetet az országgyűlésnek.

A koncepció rögzíti, hogy Magyarország megújulásához gyökeresen újjá kell szervezni a közösségi nevelés rendszerét: a közösségi nevelés célja nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni. Az előszó azt fejti ki, hogy az elmúlt évtizedekben az önálló gondolkodástól elszoktatott emberek nem találnak válaszokat az új helyzetre. A nemzeti köznevelésről szóló törvény megalkotásának az a tétje, sikerül-e úgy átszervezni a rendszert, hogy az alkalmassá váljon a munkát tisztelő, korszerű tudással rendelkező és önálló magyar gondolkodásra képes emberek nevelésére, akik elkötelezettek a nemzeti közösség alapvető értékei iránt.

A dokumentum szerint nem tartható fenn tovább a jelenlegi oktatási rendszer, amelyben a fiatalok több mint 23 százaléka középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül hagyja el az iskolát; becslések szerint a fiatalok több mint 20 százaléka anélkül távozik az iskolából, hogy az írást-olvasást funkcionálisan használni tudná; az iskola nem képes arra, hogy a gyerekek között az iskoláskor kezdetén meglevő 2,5 évnyi fejlettségbeli különbséget ténylegesen csökkentse, és nem gondoskodik intézményesen „az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség, az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztéséről”.

A koncepció rögzíti: a törvény kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat. Kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően az állam feladata, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, ezentúl nagyobb állami szerepvállalást írna elő, ugyanakkor növelné az intézmények szakmai önállóságát. Emellett új tartalmi szabályozást vezetnének be, a nemzeti alaptantervet kiegészítik a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével, csökkentenék a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést írnának elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra.

Bevezetnék a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését, megteremtenék a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni, és a jogszabály szerves része a tehetséggondozás. A javaslat új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le.

A pedagógus életpályamodellel kapcsolatban rögzíti a dokumentum, hogy a gyakornok alapbére 2013. szeptember 1-jétől a minimálbér 180, illetve 200 százaléka, 2015. szeptember 1-jétől a minimálbér 200, illetve 250 százaléka. Ez illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket.

Ossza meg a bejegyzést