Az önkormányzati hitelfelvételének ellenőrzése szigorúbb lesz, a helyi adók kivetésében viszont nagyobb szabadságot kapnak az önkormányzatok. Még mindig nagyon sok a nyitott kérdés és a bizonytalanság, a legrázósabbnak a finanszírozás átalakítása ígérkezik, ez az illetékes államtitkár szerint is „kemény és olykor fájdalmas munka lesz”.

Erőteljes centralizáció irányába indul a kormány az új önkormányzati törvénnyel. Az általános iskolák és a kórházak az államhoz kerülhetnek, s kötelezővé tennék – talán más néven – a körjegyzőségek bevezetését a kistelepüléseknek – írja a Világgazdaság.

Messze nem ért még véget az új önkormányzati törvény vitája, a részletek kidolgozása a jövő hónapok feladata lesz, a kormány általános irányelveit az átalakításról azonban már nyilvánosságra hozta Tállai András önkormányzatokért felelős és Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár.

Az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, az alapfokú oktatást azonban az állam fogja megszervezni, az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is önkormányzatok szerveznék, a járóbeteg-ellátást pedig abban az esetben, ha az nem kórházzal integrált. Önkormányzati feladat marad a tervek szerint a településfejlesztés és -üzemeltetés, a területrendezés, valamint a kultúra is. A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat – írja az origo.hu.

Bár mindkét államtitkár erőteljesen hangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság elve nem sérülhet, a kistelepülések lehetnek a reform vesztesei. Az ottani hivatalok legalábbis mindenképp: több helyen közös önkormányzati hivatalok lesznek, a mostani körjegyzőséghez hasonlóan. Ennek ellensúlyozására egy fejlettebb informatikai rendszer segítségével minden településen lesz lehetőség arra, hogy az ügyintézés helyben történhessen. Nem valósul meg az az ötlet, amely szerint kétezres lélekszám alatt csak egy ingyen dolgozó polgármester lenne, de a népesség és az ott folyó ügyek száma határozza majd meg, hol lehet megtartani a hivatalt és hol nem. Bonyolult kérdés, hogy a körjegyzőségekben kinél lesznek a jegyző munkáltatói jogai - erre későbbi választ ígér a kormány.

A megyék feladatszűkítésével a megyei jogú városi cím gyakorlatilag megszűnik, a megyegyűléseken vehetnek majd részt a legnagyobb városok polgármesterei is. A megyei önkormányzatban automatikusan helyet kapnak a járási székhelyek polgármesterei, s a maradék helyeket töltik majd fel egy listás választással. Sok szempontot mérlegeltek a tervezet kidolgozásánál, a rendszer nyilván nem tökéletes, de miután a megyei önkormányzatok a jövőben elsődlegesen területfejlesztési feladatot látnak majd el, a legfontosabb szempont az volt, hogy ne legyen olyan járás, amelyik képviselet nélkül marad a megyei közgyűlésben – mondta Tállai András. „A döntéseket egész biztosan a megyék hozzák majd, a regionális tanácsok feladatait még ki kell találni” – szögezte le.

Az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban az államtitkár szerint annyi dőlt el, hogy a jelenlegi normatív finanszírozást feladatalapú finanszírozás váltja majd 2013-tól. Az átállás előtt ezért mind a 3200 önkormányzatnál át kell tekinteni, hogy milyen feladatokat látnak majd el, és miből. Azt egyelőre nem tudta megmondani az államtitkár, hogy a személyi adó bizonyos százaléka a továbbiakban is a helyhatóságoknál marad-e, illetve hogy miből finanszírozzák az önkormányzatok azokat a náluk maradó feladatokat, amelyekre a helyi adóbevételek nem elegendőek. Most még arra sem tudott válaszolni, hogy azokban az esetekben, amelyekben az intézményfenntartói feladatokat az állam átveszi az önkormányzatoktól, például a megyei önkormányzatoknál vagy a megszűnő megyei jogú városoknál, ezzel együtt átvállalja-e az intézmények olykor sok esetben milliárdos adósságait is.

Bár az önkormányzatok hitelfelvételét a tervek szerint tovább szigorítanák, a helyi adók kivetésében az államtitkár szerint a jelenleginél nagyobb szabadságot kapnak az önkormányzatok. A törvény egyetlen korlátot szabna csak ebben a helyhatóságoknak, hogy olyan adót nem vethetnek ki, amelyet az állam már kivetett. Az origo.hu kérdésére, hogy lesz-e valamiféle állami kontroll vagy mi szab majd gátat az irracionális önkormányzati adók kivetésének, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár azt mondta: „törvényi szinten semmi, az önkormányzatokat a közösség belátása tarthatja kordában”.

Ossza meg a bejegyzést