Egyelőre nem valósultak meg a kínai fejlesztések a debreceni ipari parkban, bár az év végéig húsz cég betelepülésére és 100 millió euró befektetésére kötöttek szerződést. A befektetőket a gazdasági és jogi környezet riasztja el.

Elmaradt a kínai befektetők rohama Debrecenben, a belső-mongóliai partnerek szerződésben vállalták, hogy december végéig összesen 20 kínai cég települ a debreceni ipari parkba, de eddig egyetlen gyár vagy üzem avatására sem került sor. A várt 100 millió eurós bevétel és az ígért munkahelyek sem valósultak meg, de a tárgyalások ennek ellenére sem álltak le, a kínai cégalapítások egy része így jövőre megvalósulhat, írja a Napi Gazdaság.

Nem az akarattal, hanem a gazdasági és jogi környezettel van baj - summázza a tanulságokat Herdon István, a debreceni fejlesztésekért felelős Xanga cégcsoport vezetője és résztulajdonosa. Megítélése szerint a kínai befektetők alábecsülték az uniós előírások és szabályok jelentőségét, és nem számoltak azzal sem, hogy egy-egy projekt előkészítéséhez milyen adminisztrációs és infrastrukturális előkészítésre van szükség - ezek időigénye jóval nagyobb, mint azt tervezték.

A befektetni szándékozók általában 200-400 millió eurós projektekben gondolkodnak Herdon szerint, ezek azonban meghaladják Debrecen nagyságrendjét. A cégvezető úgy látja, nekik elsősorban a nagy állami befektetések - például a MÁV vasútépítései - lehetnek vonzóak, nem a kelet-magyarországi lehetőségek.

Segít a repülőjárat

Csúszik az idén őszre ígért közvetlen kínai repülőjárat indulása a Xanga érdekeltségi körébe tartozó debreceni reptéren, a Wizzair járatainak beindulásával azonban új lendületet vett a fejlesztés. A járatok kihasználtsága 90 százalék felett van és a teheráru-szállítás (cargo) is bővül. Az igények kielégítésére most egy 50 ezer négyzetméteres cargocsarnok tervei készülnek, erre épül majd a reptéri logisztikai központ.

Ossza meg a bejegyzést