Hirdetés
20 éves

etk szabalyzatok FB200x75

Hirdetés
Ma 2019. júl. 21., vasárnap, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Jegyzői államigazgatási hatáskörökből járási kormányhivatali hatáskörök (avagy: egy kis ráhangolás) PDF Nyomtatás E-mail
2011. május 16. hétfő, 14:43

kormhivA jegyzők államigazgatási hatáskörei átkerülnek a járási kormányhivatalokhoz - nyilatkozzák a kormánypolitika helyi és országos képviselői. A tervek szerint a változással a törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének a jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjének, valamint a legkisebb települések önkormányzatainak jegyzőinek az államigazgatási hatáskörei is a járási kormányhivatalokhoz kerülnek, 2013. január elsejétől. Az alábbiakban a járásokhoz átkerülő államigazgatási hatásköröket vesszük nagyító alá, továbbá ágazatonként vizsgáljuk meg az átalakulás lehetséges menetrendjét, nehézségeit.

   Természetesen a járási hivatalok számának és székhelyének meghatározása, vagy legalább kialakításuk koncepciójának ismertetése után lehetséges a hatáskörök telepítéséről pontosabb képet alkotni.

   Első lépésben lássuk a jegyzők okmányirodákban gyakorolt feladat-és hatásköreit. Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet által meghatározott körzetközpontokba telepített, a közlekedési igazgatással, útlevéllel, vállalkozói igazolvánnyal, parkolási igazolvánnyal, nyilvántartásokkal kapcsolatos hatásköröket zökkenőmentesen a járásokhoz telepíthetné a jogalkotó, amennyiben a járások száma közelítene a körzetközpontok számához. Ezzel szemben, az előrejelzések szerint ennél jóval kevesebb járásra számíthatunk, így a járási hivatal és okmányiroda nélkül maradt városokból vándorolhat, vagy ingázhat az ügyintéző, utazhat az ügyfél. Feltételezhetően a kormánymegbízottak vezetésével, felkészült munkacsoportok által, szakmai, pénzügyi, infrastrukturális szempontok szerint megyénként előkészített javaslatok alapján születik meg a végső politikai döntés a járásokról és hatásköreikről, de előre láthatóan a legkeményebb diónak az átszervezésnek ez a vonulata ígérkezik.

   (1923-1938 között működött 150 járás, a tanácsrendszer 1950-es kialakítása előtt 150, később 140, majd 1983-ban 83 volt a járások száma, az okmányirodák száma több mint 250, a kistérségi körzetközpontoké 170 feletti.)

   A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete sorolja fel azokat a kistérségi körzetközpontokat, ahol-többek között- a zajvédelmi, (környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet) és levegőtisztaság-védelmi (a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23. Korm. rendelet) hatásköröket gyakorolja a jegyző, vagy éppen temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként jár el.  A kistérségek száma közelebb esik a leendő járásokéhoz, valamint a hatáskörök száma és súlya is csekélyebb, mint az okmányirodákban, ezért itt egy fokkal könnyebb átállás prognosztizálható. Az okmányirodai folyamathoz hasonlóan itt is kiemelt hangsúlyt kell fektetni a járásközponton kívül lakók közlekedési lehetőségeire. Ezeknél az ügytípusoknál (és még sok másnál a birtokvédelemtől az üzletek működési engedélyezési eljárásáig) az eljárás nagyon lényeges eleme a helyszíni szemle, ezért a hatóság részéről is igény lehet a járási hivatal és a település közötti távolság lehető legkisebbre szorítása.

   Az építésügyi ágazatban az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet szabályozza az elsőfokú hatósági hatásköröket. Az úgynevezett kiemelt –saját településükön kívül és nagyobb illetékességi területen eljáró- kvázi körzetközpontú építésügyi hatóságok száma, székhelye az okmányirodákhoz hasonló, ezáltal az átalakulás buktatói is hasonszőrűek, azzal a megjegyzéssel, hogy a szakembergárda biztosítása, költöztetése itt talán még hangsúlyosabb.

   A szociális-és gyámügyi területen a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében nincs jelentős eltérés a városi gyámhivatalok és az okmányirodák számának és székhelyének meghatározásában, tehát az okmányirodáknál és az építésügyi hatóságoknál leírtak itt is érvényesek. Alá kell húznunk, hogy sok olyan város lesz a reform után, amely hivatalának okmányirodai, építésügyi, gyámhivatali hatásköreit és ügyintézőit egyszerre veszíti el, ami érzékelhető feszültséggel járhat.

   Végül, de nem utolsósorban, a települési önkormányzatok jegyzőihez telepített hatáskörökről ejtsünk pár szót, amelyeket érdemes két csoportba osztani. Az első csoportba sorolhatóaknál megtaláljuk a szabálysértési vagy az ipari és kereskedelmi ágazat hatásköreit, amelyek az egyszerűbben, könnyebben a járáshoz telepíthető hatáskörök. Visszatérő kérdés, hogy ha maradnak államigazgatási hatáskörök a települési jegyzőknél, akkor melyek lesznek azok?

   A rászorultsági, méltányossági alapon intézendő, valamint személyes megjelenést kívánó szociális ügyeket indokolt lenne települési szinten tartani. Kitűnő példa és jól érzékelteti a helyzet súlyát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a közlekedési kedvezmények iránti kérelmet jelenleg is a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani akkor is, ha nem minden esetben születik meg a döntés a települési jegyzőnél.

   Átmenetet képez ezen gondolatmenet alapján a jegyző birtokvédelmi hatásköre, illetve a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos (nem feltétlenül hatósági) hatásköre.

   Az adóhatósági hatásköröknél egy megjegyzést kell tennünk. 2012. január 1-én lép hatályba Magyarország Alaptörvénye. A 32. cikk kimondja: a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

   A helyi adók tekintetében a települési önkormányzatok Achilles-sarka lehet, hogy az ő bevételüket esetleg más szerv szedi be. Még ha a beszedett összeg átutalása, nyilvántartása jogszabályokkal körülbástyázott is, a helyi apparátus és a képviselő-testület motivációját, „szándék-és akarategységét” nehéz lesz az új rendszerben pótolni. Bár ennek a problémának az elemzése már az egész önkormányzati rendszer és az önkormányzatok sarkalatos törvényekben meghatározott jogállásának az ismeretét feltételezi, annyit kijelenthetünk, hogy a helyi adókat bevezető, majd azokkal rendelkező képviselő-testület, és az azokat beszedő és nyilvántartó jegyző és hivatal területi, szervezeti szétválasztása sok probléma forrása lehet.

 

Marton V. Krisztina

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+4 #4 léna 2011-05-31 16:17
A közigazgatási eljárás legfontosabb eleme a tényállás tisztázása. Ennélkül egy döntést sem lehet jogszerűen meghozni. Hogy lehet a tényállást tisztázni az ügyfél lakóhelyétől ,mondjuk 20 km-re , a járási székhelyen? 5 km buszjegy oda-viszza 500 Ft. A szabálysértési törvény azon szakasza, miszerint az elkövetés helye szerinti jegyző volt illetékes, 7 hónapot élt, azután módosították, azzal az indokkal, hogy a lakóhelyen lehet a tényállást tisztázni. A hatáskör a járási hivatalnál lesz, de az eljárási cselekményeket a lakóhely szerinti jegyző fogja lefolytatni ? Akkor mi végre az egész ?
Idézet
 
 
+5 #3 minerva 2011-05-23 13:55
Kedves Krisztina!
Gyámügyi területen a gyámhivatalokró l szólt. Mi várható a jegyzői gyámhatósági hatáskörrel kapcsolatban?
Örülnék, ha erre is kitérne válaszában.
Köszönettel: P. Judit
Idézet
 
 
+2 #2 Lantos László 2011-05-20 13:52
Kedves Krisztina!

Ma reggel már írtam egy észrevételt egy másik cikkéhez. Szeretném megismételni elismerésemet a fenti szakmai tanulmány megjelentetéséhez.

üdvözlettel
Lantos László
Idézet
 
 
+4 #1 Lantos László 2011-05-20 08:09
Kedves Krisztina!

Kiváló és igen hasznos anyagot küldött a szerkesztőségne k. Mély főhajtással gratulálok! Javaslom, hogy a Belügyminisztér ium honlapjára kötelező olvasmányként is kerüljön fel a tanulmány. A mostani elképzelések és várható változások, változtatások miatt is szükséges lenne minél több érdemi javaslat és szakmai vélemény ismertetése a döntéshozók és az érintettek számára.
További jó munkát és egészséget kívánok, tisztelettel: Lantos László
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Tudástár hozzászólásai

  • Két éve megjelent a 2013. L. törvény és a 77/2013 (XII.19) NFM rend. a... Tovább...
  • Ahogyan egy ismerősöm mondta nemrégen: "hülyeség az egész" Tovább...
  • Ejnye-ejnye: Ti tényleg nem tudjátok? Hát közel kell ülni a tűzhöz. Tovább...
  • Hát nem tudjátok?! Tovább...
  • Gratulálok ,lényegre törő értelmes összefoglaló.Va jon rajtunk kívül o... Tovább...
  • A cikkel kapcsolatban mindenki figyelmébe ajánlok egy online közbeszer... Tovább...
  • A közigazgatási eljárás legfontosabb eleme a tényállás tisztázása. Enn... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Gyámügyi területen a gyámhivatalokró l szólt. Mi vár... Tovább...
  • Csak egy szempont. Négyen vagyunk jogászok az irodán. Az átcsoportosít... Tovább...
  • Nagyon magas színvonalú szakmai összefoglaló, ajánlom a döntéshozók fi... Tovább...
  • Remélem, hogy nem a helyi adók kivetésére fogják öszötnözni az önkormá... Tovább...
  • Kedvs Krisztina! Jó volna többet tudni a gépjárműadó sorsáról. üdv: bg... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Ismételten jelentkezem, ez az anyag is igen figyelem... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Ma reggel már írtam egy észrevételt egy másik cikkéh... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Kiváló és igen hasznos anyagot küldött a szerkesztős... Tovább...