Hirdetés
Ki fizeti a számlát Hódmezővásárhelyen? PDF Nyomtatás E-mail
2013. december 16. hétfő, 10:00

vizFelszámolás előtt áll Hódmezővásárhely víziközmű cége két jogszabályváltozás miatt. De ki álljon helyt a cég által kibocsájtott kötvényekért? Nem kis összegről, négy-öt milliárdos kötvényadósságról van szó.

Felszámolás alatt áll Hódmezővásárhely víziközmű cége, a Zsigmondy Béla Zrt. A felszámolást a NAV kezdeményezte. A vásárhelyi önkormányzat tulajdonában álló vízmű 2006-ban több mint hárommilliárd forint értékben bocsátott ki svájcifrank-alapú kötvényt a Raiffeisen Banknál, amit az Erste Bank később megvásárolt. A konstrukció 20 éves futamidőre szólt, az első öt esztendőben csak a kamatokat kellett fizetni. A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság ugyan teljesen átírta a kibocsátáskor érvényes feltételeket, a Zsigmondy Béla Zrt. azonban rendben fizette a kamatot, majd a tőkerészleteket is.

Közbejött azonban két jogszabályváltozás. 2013. január 1-jétől a helyi víziközmű vagyont – ha az nem volt eleve az övék – át kellett adni a helyi önkormányzat tulajdonába. A kormány ezzel tulajdonképpen kiseprűzte a külföldi tulajdonú és az offshore cégeket a helyi közművek tulajdonosai közül. A helyi közösség alapvető szükségleteit szolgáló közműhálózatok az önkormányzati törzsvagyon részévé lettek, ilyen módon elidegenítési tilalom alá kerültek. A Fidesz-többség megváltoztatta a vízszolgáltatási törvényt is, mégpedig úgy, hogy összeolvadásra kötelezte a szolgáltatókat. Akkora cégeket kell létrehozni, hogy egyenként legalább 150 ezer lakos ellátását biztosítani tudják.

Mivel Hódmezővásárhelyen csak 46 ezren élnek, a Zsigmondynak is társulnia kellett volna valakivel. Ezt a kötvényeket jegyző Erste Bank is támogatta, de kikötötte: csak olyan változást fogad el, amelyben a létrejövő jogutód cég a Zsigmondy Béla Zrt. összes adósságát átvállalja.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat és az Erste Bank Hungary Zrt. konkrét kérdéseinkre nem kívánt válaszolni. A konkrét számokat banktitoknak minősítették. A hódmezővásárhelyi önkormányzattal egyeztetve kiadtak egy szűkszavú közös nyilatkozatot, amelyben úgy fogalmaznak: a város vezetősége és a Zsigmondy Béla Zrt. menedzsmentje „mindent megtett annak érdekében, hogy a társaság működési engedélyének fenntartása érdekében fúziós partnert találjon”.

A térségben a békéscsabai központú Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. a koncentráció egyik szervezője. Ők azonban nem akarták átvállalni a vásárhelyi vízmű jelenleg már közel ötmilliárdosra becsült tartozását. Így is az Alföldvíz Zrt. lett a szolgáltató – a Magyar Energetikai és Közmű Hivatal megvonta a Zsigmondytól a működési engedélyt, és az Alföldvizet jelölte ki kényszerszolgáltatónak.

Az Erste Bank és a vásárhelyi önkormányzat közös közleménye szerint a Zsigmondy azután lett működésképtelen, miután megvonták a működési engedélyét. A közlemény szerint a bank ezt követően tett behajtási lépéseket a követelések minél magasabb megtérülése érdekében. Ezekről a társaságot értesítette. Más forrásból olyan információt is kaptunk, hogy fordítva történt: bank bepánikolt, mikor kiderült, hogy a hitel fedezetéül szolgáló közművagyon a törvény erejénél fogva átszáll az önkormányzatra, ezért felmondta a százmilliós nagyságrendű forgóeszközhitelt, és minden befizetést azonnal leemelt a vízmű nála vezetett számlájáról. Vagyis a Zsigmondynak azért vonták meg a működési engedélyét, mert likviditási nehézségei miatt működésképtelenné vált.

A hódmezővásárhelyi vízmű esete a közmű-szolgáltatási rendszerváltás állatorvosi lova. Magyarország egyik legalacsonyabban fekvő városában nagyon nagy problémákat okozott a belvíz. Bár korábban állami támogatással épült egy szennyvíztisztító mű, az 1990-es évek elején az utcák kevesebb mint egyötöde volt csatornázva.

Az akkor még a néhai Rapcsák András vezette önkormányzat döntése, a részleges privatizáció racionálisnak tűnt: közös vízműcéget hoztak létre egy német vállalattal, amely tagi kölcsönként biztosította a tőkét a csatornahálózat kiépítéséhez. A befektetés hosszabb idő alatt, az emelkedő vízdíjakból térült volna meg. A tagi kölcsönt német márkában folyósította a német tulajdonos, de kikötött rá évi 4 százalék garantált reálkamatot. Bár ez sokkal magasabb volt, mint amennyit abban az időben Nyugat-Európában el lehetett érni, a vásárhelyiek lehetséges alternatívája még rosszabb volt: Magyarországon akkoriban 30-35 százalék körül mozgott az infláció. A külföldi tulajdonos azonban nemcsak a kamatot kötötte ki, hanem jelentős igazgatási és menedzsmentdíjat is kivett a cégből. Az utóbbinak például 150 millió forint körül mozgott az éves összege.

A rendszerváltás eredményeként várt életszínvonal-növekedés nem következett be. Miközben Hódmezővásárhelyen is összeomlott a nagyipar, sokan elvesztették az állásukat, a lakossági jövedelem csökkent, addig a vízdíj az előre meghatározott képlet szerint folyamatosan nőtt. A lakosságra záruló csapdahelyzethez képest – a német tulajdonos igényeit már az alaptőkéből kellett kielégíteni – jó megoldásnak tűnt, hogy 2006-ban, Lázár János polgármestersége idején több mint hárommilliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki a vízmű, amelyből kamatostul visszafizették az általa befektetett pénzt a németeknek.

Akkor úgy tűnt, mindenki jól jár. Az alacsony kamat és az akkori árfolyam mellett úgy látszott: egy rossz hitelt helyettesítettek egy sokkal jobbal, közben még a vízdíjakat is jelentősen csökkenteni tudták. Amikor később a Raiffeisentől a kötvénycsomagot átvette az Erste Bank, a pénzügyi konstrukciót az Erste dolgozta ki – ezt a hódmezővásárhelyi önkormányzat elfogadta. Az Erste meglepő módon még készfizető kezességet sem kért Hódmezővásárhely városától.

Mivel Magyarországot is elérte a pénzügyi válság, a svájci frank és a forint árfolyamváltozása erősen megemelte a tőketörlesztést. Ennek ellenére talpon maradhatott volna a Zsigmondy Zrt., ha nem következik be a törvényi változás a vízműcégek kötelező koncentrációjáról. A Zsigmondy 2014 végéig kereshetett volna partnert – tárgyaltak is Szentes, Mórahalom, Makó és Kistelek önkormányzatával. Meg nem erősített hírek szerint azonban a Fidesznek az a tényleges, nem kommunikált elképzelése, hogy a 150 ezer lakosnál sokkal nagyobb népességet kiszolgáló, országosan mindössze alig hat-hét regionális vízmű jöjjön létre. A Dél-Alföldön ennek különös jelentőséget ad, hogy folyamatban van a Dél-Alföldi Ivóvízjavító Program, közkeletűbb nevén az arzénmentesítés, egy 88,8 milliárd forintos projekt, amelyet európai uniós támogatásból valósítanak meg. A vízműfúzió tétje tehát az is, ki rendelkezik ennek a közel százmilliárdos összegnek az elköltéséről.

A Magyar Energetikai és Közmű Hivatal nem várta ki, hogy talál-e partnert 2014 végéig a Zsigmondy, hanem visszavonta a működési engedélyét, és helyette kijelölte kényszerszolgáltatónak a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-t. Talán nem véletlen, hogy a szóba jöhető partnerek közül néhány Fidesz-vezette önkormányzat váratlanul visszakozott. A kényszerszolgáltató Békéscsabáról hozta a saját eszközeit, de átvette a Zsigmondy összes dolgozóját, akik azonban tartanak attól, hogy egy részüket majd „kiracionalizálják” némi idő múltán.

Lesz-e újabb adósságbuborék?

A Horizont Holding Zrt. felszámolóbiztosa, dr. Munz Károly érdeklődésünkre közölte: az Erste Bank még nem jelentette be a hitelezői igényét a felszámolási eljárásban. Az sem ismert, mennyi saját vagyona maradt a Zsigmondy Zrt.-nek.

A felszámoló nem kívánta kommentálni legfőbb kérdésünket: ki fizeti a számlát? Információink szerint három változat lehetséges. A közel ötmilliárdosra becsült veszteségen megosztozik az Erste Bank és az adóhivatal. A következő lehetőség: az adósságot részben vagy egészben kifizetik a hódmezővásárhelyi önkormányzat költségvetéséből. (Hódmezővásárhelynek eddig két részletben összesen több mint 22 milliárd forint adósságát vállalta már át az állam.) A harmadik lehetőség: átvállalja ezt is az állam, és kiegyenlítik a magyar adófizetők.

A vízműcég egyedüli tulajdonosa a hódmezővásárhelyi önkormányzat. Az önkormányzat álláspontja szerint ők elfogadták az Erste pénzügyi konstrukcióját, kezességvállalást nem is kért a bank. A társasági törvény és a polgári törvénykönyv szerint az önkormányzat nem felel a saját vagyonával a cége adósságáért, a víziközművagyon pedig elidegeníthetetlen. Az Erste Bank pert indított, hogy a bíróság állapítsa meg: azzal, hogy a hiteltartozás fedezetéül szolgáló cégvagyon, a közműhálózat a törvény erejénél fogva átszállt a céget birtokló önkormányzatra, maga a hiteltartozás is átszállt a városra. A hódmezővásárhelyi önkormányzat ezt nem ismeri el.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke nem tart attól, hogy a kötvényt kibocsátó önkormányzati cégek révén újabb adósságbuborék alakul ki. Szerinte csak a nagy megyei jogú városoknál és a fővárosi kerületeknél, kevesebb mint 50 esetben került sor önkormányzati cégek kötvénykibocsátására. Elképzelhető, hogy ezek a cégek veszteségesek lesznek – részben az árfolyamok változása, részben a rossz menedzsment, részben pedig a rezsicsökkentés miatt. A TÖOSZ elnöke szerint a külföldi tulajdonosok vélhetően majd kivonulnak ezekből a cégekből, az önkormányzatoknak pedig változtatniuk kell cégeik irányításán.

Racionalizálni kell őket, nem lehet többé bármennyi költséget elszámolni, és azok alapján képezni az árakat, továbbá nem lehet e közműcégek jövedelméből bújtatva finanszírozni más önkormányzati célokat. 

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+1 #1 Hogyan jobb? 2013-12-16 16:44
És vajon egy önkormányzat mikor jár jobban? Ha simán végzi a feladatait, alvállalkozókka l csináltat meg amit lehet, és fizető őket a normál folyószámlájáró l (ilyen-olyan illeték, stb), vagy akkor, ha nonprofit céget hoz létre a legjobb vállalkozói számlával és betétszámlával (http://bit.ly/szamlacsomag ), és azon keresztül intézi az ügyeit?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ha a kormány nem tud a falvak 20-30 km-es körzetében normális munkahelyet biztos... Tovább...
  • Ez egy választási ígéret volt mint a 12000 Ft fűtéstámogatás amelyből az ügy jel... Tovább...
  • https://www.hirstart.hu/hk/20180619_igy_valtozna_meg_jovore_a_cafeteria-rendszer... Tovább...
  • "ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első... Tovább...
  • Forrást biztos hogy lehetne rá találni, egyszerűen akarat nincs rá ez már tisztá... Tovább...
  • 10 év az a nyolc!!! Tovább...
  • pffff Tovább...
  • Talán a megoldás az lenne, ha valamennyien egyszerre állnánk fel. Végleg..... Tovább...
  • Tisztelt szerkesztőség ez a hír egy bugyuta újságíró szövegértelmezé si zavara m... Tovább...
  • Nem szégyenlik magukat.10. éve nem volt béremelése a köztisztviselők nek és ezt ... Tovább...
  • Kedves Liga és Munkástanácsok! Igenis egységes javadalmazási rendszert kell beve... Tovább...
  • Mielőbbi béremelést a köztiszviselőkn ek!!!Ideje már észheztérni 8 év után!!!!! Tovább...
  • Fáj nekik a hipa, mert azt a jó magyar szokás szerint nyereséget eltüntető cégek... Tovább...
  • "2011-ben a kormánypártok „kőbe vésettnek” tekintettek, arról Orbán Viktor is úg... Tovább...
  • A polgármesteri hivatalokban döntő többségben 40-50 éves tisztviselők dolgoznak.... Tovább...