Hirdetés
Februárban újra sztrájkolhatnak az önkormányzati dolgozók PDF Nyomtatás E-mail
2018. január 19. péntek, 09:00

10 éve nem nőtt a bérük, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívására közel 7 ezer köztisztviselő sztrájkolt 2 napon át. Boros Péterné szakszervezeti elnök azt mondta, hogy reménykednek abban, hogy érdemi tárgyalás kezdődik, ha nem, akkor már a februári sztrájkra is készen állnak. Hozzátette: akár az uniós fejlesztésekre kapott forrásokat visszaadása is lehet annak következménye, ha helyzetük továbbra sem rendeződik.
sztrajk1

A közszolgálati dolgozók pénteken és hétfőn munkabeszüntetéssel tiltakoztak az ellen, hogy 10 éve nem emelkedtek a béreik. 98 hivataltól majdnem hétezren sztrájkoltak, hogy így hívják fel a figyelmet saját helyzetükre. Azonban nincs megállás: ha a kétnapos januári sztrájk sem vezet eredményre, februárban és márciusban is folytatják a demonstrációt, egy-egy nappal hosszabb munkabeszüntetést helyezve kilátásba.

A kétnapos demonstrációt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hirdette, csakúgy, mint a korábbiakat. A hétfői nap a negyedik alkalom volt, amikor megpróbálták jobb belátásra bírni a kormányt, hogy az egy évtizede nem nőtt fizetések lassan működésképtelenné teszik a kisebb települések polgármesteri hivatalait, így intézkedni kell. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a kétnapos akciójukat megelőzően azt mondta: szerinte a 17 ezer önkormányzati köztisztviselő majdnem 40 százaléka csatlakozott. A szervezet azért lépett most, mert a kormány korábban visszakozott a béremelésről kezdeményezett egyeztetésekről.

Semmi nincs kőbe vésve

Boros Péterné azt mondta az atv.hu-nak: kedden adták postára azt a levelet, amelyben ismét megkérik a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a sztrájkpartnert. Bár előkészítették a következő akció összes dokumentációját, de sokkal inkább szeretnék azt, hogy egy felhatalmazással rendelkező tárgyalópartnerrel üljenek le. „Itt már kormányzati konkrétumokat kell hallani” – mondta.

A vezető úgy véli, hogy az ő feladata az a mostani helyzetben, hogy továbbra is pozitívan menjen előre, és kiderüljön, hogy a szükséges 45 milliárd forint romba döntené-e a magyar költségvetést. Ha nem, akkor valakinek szándéka lehet azzal, hogy bizonyos kategóriákban immár 10 éve nem történik meg az alapilletmény-emelés. „Nagyon jelentős eredménynek” tartja azt, hogy az érintettek 40%-a kiállt saját magáért. Úgy véli, a mostani kiállás a magyar önkormányzatiság jövőjéért is szól, „mert egyértelmű, hogy nincs pénzügyi akadálya ennek a bérfejlesztésnek”.

Példátlannak tartja azt is, hogy negyedszer kell ugyanazért a követelésért sztrájkolni.

Az elnök azt mondja: kétféle módszert határoztak meg a követeléseknek. Egyik a hatvanezer forintos alapilletmény-emelés. A másik a 25%-os állami bérkiegészítés mindenkinek, aki „ebben a körben még nem kapott semmi.” Magyarul: a mostani bérüknek a 25%-át kapnák meg pluszba, a következő két évben pedig ezt 50%-ig egészítenék ki. Semmi nincs kőbe vésve, nyitottak a kompromisszumokra – tette hozzá.

Boros Péterné azt is elmondta: 2016 óta jelzik, hogy az érintettek a versenyszféra felé fognak vándorolni. Majd felhívta rá a figyelmet, hogy ez a megnyert uniós pályázatok megvalósítását törheti ketté, aminek végső eredménye lehet, hogy az elnyert forrásokat esetleg vissza kell majd fizetni a jövőben. Mint mondta, az az önkormányzatok önmagukban csak döntést hoznak, a végrehajtó szervezetük a hivatalok, ahol a személyi állomány dolgozik. Ha nem lesz például, aki végrehajtja az uniós pályázatokban elnyert beruházásokat – mert nem lesz a hivatalnak gazdaságvezetője, építészmérnöke, jegyzője vagy aljegyzője –, akkor e megnyert forrásokat vissza kell majd adni. Hozzátette: most vannak a dömpingek, rengeteg pénzt nyertek el a települések. Eközben a személyi állomány túlterhelt, nincs fizetésemelés, ami nehéz szituációkhoz vezethet.

„Nem sztrájkolunk, dolgozunk!”

Az atv.hu több önkormányzatot is megkeresett, budapestieket és vidékieket egyaránt. Olyanokat, ahol csatlakoztak a sztrájkhoz, és olyanokat is, akik nem érezték szükségét. Két budapesti fideszes önkormányzat (a Kocsis Máté vezette Józsefváros és a Hoffmann Tamás vezette Újbuda) rövidre zárta megkeresésünket, amikor arról érdeklődtünk, hogy náluk csatlakoztak-e az MKKSZ felhívására. Nem vettek részt benne – hangzott el mindkét helyen –, ahogyan az egyik helyen fogalmaztak: „Nem sztrájkolunk, dolgozunk!”

„Mi bízunk a kormányban” – ezt már egy északkelet-magyarországi település önkormányzatánál dolgozó munkatárs mondta portálunknak. Nem csatlakoznak, és nem is fognak, mert ahogyan mondja, majd megemeli a kormány, ha az aktuális lesz. Hozzáteszi: a bértábla kategóriáinak megfelelően keresnek, és ez a bér szerinte piacképes.

Az önkormányzat lépése csillapította a feszültséget

Vannak olyan hivatalok is, ahol ugyan nem sztrájkolnak, de ennek az az oka, hogy az önkormányzataik saját döntésüknél fogva emelték meg az illetményalapot. Ezek a közszolgálati dolgozók a szerencsésebbek közé tartoznak, ugyanis nem minden település engedheti meg ezt magának.

A 15. kerületben is meghirdették a sztrájkot, de az alpolgármester úgy tudja, csak 40%-an csatlakoztak előzetesen így elmaradt (csak abban az esetben kerülhet sor demonstrációra, ha az ott dolgozó emberek több mint fele jelzi erre irányuló szándékát). A másik ok szerinte, hogy a képviselőtestület tavaly emelte meg az illetményalapot, így kicsivel több, mint ötvenezer forintot tesz ki most.

Ugyanakkor hozzáteszi: ez nem váltja ki azt a központi emelést, amit szorgalmaznak, mert akkor az erre irányuló forrásokat másra is el tudnák költeni.

A 13. kerületi intézmény munkatársa is hasonlóról számol be, azzal a különbséggel, hogy ők szolidaritást vállaltak a sztrájkolókkal. Ez abból áll, hogy kék szalagot tűztek ki a hajtókájuk elé. „Viszonylag megfelelő emelés volt” – mondta, majd hozzátette: megfelelő gazdálkodás van a kerületben, ezért van fejlesztés, szociális támogatás, és ez a béremelés is.

„Lassan egy munkanélküli többet keres”

A XIX. kerületi önkormányzatnál a pénteken követően a hétfői napon is egész napos demonstrációt tartottak. Póti Tímea, az MKKSZ kispesti szervezetének elnöke szerint a többi kerületben „csak” kétórás sztrájkok voltak. Elmondta, hogy náluk szerdán lesz tárgyalás a megfogalmazott követelésekről. A cél az lenne, hogy helyben is ki tudjanak harcolni emelést, de a legégetőbb problémának ők is a központi bérrendezést tartják, mert vannak olyan vidéki városok szerinte, ahol az önkormányzatok nem tudják önerőből előteremteni a fizetésemelési lehetőséget.

Noha az előző sztrájk után történt emelés, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy a dolgozók megfelelő körülmények között éljenek. A bértábla évek óta változatlan – tette hozzá, majd folytatta: ha nem lenne a garantált bérminimum, akkor bruttó 129 ezer forint lenne a fizetése. Kiemelte: „Lassan egy munkanélküli többet keres”.

Az ágazatból már elindult az elvándorlás, erősítette meg, majd azzal folytatta, hogy a fiataloknak hosszú távon ezzel a bérrel nem érdemes maradni. Az pedig, hogy az MKKSZ-t nem hallgatják meg, vagy ha igen, akkor se méltatják válaszra, annyit mondott: az itt dolgozókra ez azt jelenti, hogy „semmik vagyunk”, hogy nem vagyunk olyan fontosak, mint az egészségügyisek, „vagy akár a szomszédban a kormányhivatalosok”.

(ATV.hu)

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+7 #7 köztisztviselő 2018-01-24 11:21
Nagyon jó megoldás, ha átmegyünk a LIDL-be, vagy az ALDI-ba dolgozni. Meggondolandó!
Idézet
 
 
+2 #6 kormányhivatalos 2018-01-24 10:55
A cikk utolsó mondata felháborít, a cikk tolbamondójának a jogállási törvények tekintetében tudatlanságát bizonyítja. "Kormányhivatal os" vagyok, a mi bértáblánk 1992. óta nem mozdul, hiába változott az elnevezésünk, és én sem ill. a hozzám hasonló "Nemecsekek" sem kaptak 10 éve béremelést. Hozzá teszem, e miatt a kormányhivatalo sdi miatt a mi érdekeinket egy érdekképviselet i szerv sem képviseli. A senki földjén vagyunk.
Idézet
 
 
+9 #5 megmondóember 2018-01-24 09:37
Április 8-án, és előtte, különösen a kiváló választási főpróbák ideje alatt kellene sztrájkolni...
Idézet
 
 
+5 #4 Élénken figyelő 2018-01-24 09:21
Azt mondják, hogy a vidéki közalkalmazotta k fizetésemelése nem kormányzati hatáskör, akkor a polgármesterek fizetésemelését miért támogatták 2017-ben.
Idézet
 
 
+8 #3 Megalázott 2018-01-23 16:32
Sok hűhó semmiért. Azt csinálnak velünk amit akarnak, csak azt nem alázzák meg aki magától elhagyja a pályát. Ja, és vannak akik velünk ellentétben most is rendesen meg vannak becsülve: a haverok, a rokonok, és az elvtársak! Aki tud, azonnal menjen más pályára!
Idézet
 
 
+11 #2 Vidéki 2018-01-19 19:27
Béremelés vagy sztrájk? Vezetők válasszatok!
Idézet
 
 
+1 #1 Kételkedő 2018-01-19 18:20
Jó lenne ismerni a kormányzati szándékot....
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • ..., majd olcsón rátenni a kezünket. NER logika újabb példája. Még egy... Tovább...
  • A köztisztviselői illetményalap - ami a munkabér számítás alapja - írd... Tovább...
  • Szolgáló közigazgatást a közigazgatásban dolgozókon keresztül valósítj... Tovább...
  • Ebbe persze bele kellett kötnie. Tovább...
  • A területi meg az önkormányzati igazgatást nem a vezetők tartják életb... Tovább...
  • Üzennék Patyi mesternek, mert úgy látom, különbözőképpen látjuk a dolg... Tovább...
  • Éppen itt az ideje,az utolsó utáni percben vagyunk.Negyven három éve d... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de! pont a 100ezer forintos kp.-ban adható keretrő... Tovább...
  • Szóval az önkormányzati igazgatásban (a legnehezebb közigazgatási munk... Tovább...
  • Háttérszámítást végez, aztán megállapítja, hogy nem fér bele a keretbe... Tovább...
  • Átgondoltan kivezetni a cafetériát - ezt meg hogyan támogathatja a Mun... Tovább...
  • "Az ÁSZ-elnök Domokos László például felvetette, hogy olyan utalványok... Tovább...
  • Ez a fejlesztés oly annyira sikeres, hogy mióta a Nyugdíjbiztosít ó be... Tovább...
  • Csak Budapestieknek? Tovább...
  • Keresetek emelkedése - kinél? 37.000 köztisztviselőn ek központilag 10... Tovább...