Hirdetés
A szakszervezetek a szociális párbeszéd felélesztését követelik PDF Nyomtatás E-mail
2018. december 13. csütörtök, 07:00

boros peterne mkksz03A közszférában dolgozók szakszervezetei a szociális párbeszéd felélesztését, a nemzeti munkaügyi kerekasztal összehívását követelik a kormánytól. A kerekasztalnál helyet kell foglalnia a kormánynak, a kormányzó pártnak, az ellenzéki pártoknak, a szakszervezeteknek, a civil szervezetek képviselőinek, az önkormányzati érdekszövetségeknek és a munkaadók képviselőinek.

Magyarországon szükség van a szociális párbeszédre - mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné (képünkön) szerdán Budapesten, a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón. Ezt az is igazolja, hogy a munka világát szabályozó törvények - többek között A munka törvénykönyve módosítása, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendőrségi alkalmazottakról szóló törvény -, amelyeket az Országgyűlés kormánypárti többsége a Parlamentben szerdán és csütörtökön elfogad, illetve elfogadott, jelentősen rontják a munkavállalók pozícióját.

Boros Péterné a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállítását párhuzamba állította a rendszerváltozás időszakával, amikor szavai szerint a sok egyeztetés társadalmi konszenzust és társadalmi békét eredményezett. „Mi most ennek a hiányát érezzük – mondta az MKKSZ elnöke. Szerint az általuk és mellettük más közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek által kezdeményezett kerekasztal létrehozására azért is szükség van, mert újra kell tárgyalni a munka világát szabályozó törvényeket. A kerekasztal felállítása érdekében az MKKSZ levélben fogja keresni az érintetteket, így többek között minden pártot, frakciót, civil szervezetet, önkormányzati szövetséget és a munkaadói szövetségeket is. „A szakszervezetek nem az utcán akarnak érdeket védeni, hanem a tárgyalóasztalnál, de ha muszáj, készek vagyunk a harcra is” – jelentette ki Boros Péterné, aki egyúttal arra buzdította azokat a munkavállalókat, akiket a szerdán és csütörtökön tárgyalt törvények hátrányosan érintenek, hogy csütörtökre vegyenek ki szabadságot, maradjanak távol a munkahelyüktől. A kezdeményezés célja, hogy a munkáltató érezze meg, milyen lesz az, ha a dolgozók sztrájkba lépnek, és nem lesz termelés.

A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke, Taskovics István, a kormányzati igazgatásról szóló törvényről elmondta, hogy ez a törvény a kormányzati igazgatásban dolgozókat „a betanított munkások szintjére fogja süllyeszteni, mintha egy óriási, 70 ezer embert foglalkoztató összeszerelő üzemben dolgoznának majd.” Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvény hatályba lépésével nem fog számítani sem a tisztviselő képzettsége, sem a végzettsége. A kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatban azt is sérelmezte továbbá, hogy az új szabályozás értelmében a munkaközi szünetek nem számítanak bele a munkaidőbe, ez szavai szerinte a normál munkarendben dolgozóknál éves szinten körülbelül 120 óra többletmunkát eredményez majd. Ezen felül arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a törvény a kormánytisztviselők alapszabadságát is csökkenti 20 százalékkal, a csökkentés pedig az egy és a két gyermeket nevelőkre is vonatkozik majd.

A sajtótájékoztatón képviseltette magát az MKKSZ és a TBDSZ mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete. Boros Péterné elmondta, hogy ezek a munkavállalói érdekképviseletek alkotják az Összefogás szakszervezeti együttműködési formációt, ők állnak a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállításának kezdeményezése mögött.

 

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+10 #1 Tisztviselő 2018-12-15 08:23
A követelés már kevés. Általános sztrájk kell, a közszolgálatban dolgozók azonnali, érdemi béremelése - min. 50%-os - a versenyszféráva l megegyező mértékű cafetéria (450.000.-Ft/év ), a már megszerzett jogok megtartása (pl. a kormánytisztvis elők alapszabadsága csökken 5 nappal!, továbbá a béralap mindenkori minimálbérhez kötése - ha emelkedik a minimálbér, emelkedik a fizetés is.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Az önkormányzati köztisztviselők nek - 37.000.-fő - sztrájkolni kell, mert 11. é... Tovább...
  • Ez csak azt jelenti, hogy a közös hivatalokat fenntartó önkormányzatokn ak keves... Tovább...
  • Az 1990-es évek végén azért vezették be sok településen az ipa-t, mert azt mondt... Tovább...
  • én négy éve vagyok közmunkás egy hivatalban, nagyon nem apró-cseprő ügyekkel lát... Tovább...
  • Milyen lehetősége lesz az önkormányzatokn ak, hogy ha megszűnik ez a program? Ne... Tovább...
  • A követelés már kevés. Általános sztrájk kell, a közszolgálatban dolgozók azonna... Tovább...
  • [quote name="Laci"]Köz munka cigány munka Tovább...
  • Egyetértek, valóban kényelmes nekik, azt tapasztalom, tetszik a közmunkásoknak, ... Tovább...
  • Lehet, hogy sokan "megköveznek" azért amit most leírok, de én úgy gondolom, hogy... Tovább...
  • Ez a kis ország teljesen kettészakadt - van Budapest meg a fejlett Dunántúl, az ... Tovább...
  • Tisztelt Elnök Úr! Köszönet munkádért, de mikor fognak velünk kistelepülési veze... Tovább...
  • Hát meglátjuk, de azért erre a váltásra nem biztos, hogy büszkén emlékszik majd ... Tovább...
  • Arról miért nem beszél senki, hogy a kormányhivatalo k kormánytiszvise lői ezent... Tovább...
  • A közigazgatásban évek óta zajló átalakítások, jogszabályválto zások, létszámleé... Tovább...
  • Közmunka nem munka hely mert az ember ég alatt dolgozik . Tovább...