Hirdetés
Jelentés a közfoglalkoztatással kapcsolatos rendszerhibákról PDF Nyomtatás E-mail
2017. november 23. csütörtök, 08:00

szekely laszlo ombudsman01Országos szintű működési és szabályozási rendszerproblémákat tárt fel az alapjogi biztos a Heves megyei közfoglalkoztatási, illetve munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata során. Erről az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala adott ki közleményt, melyet az OS útján tett nyilvánossá.

Székely László ombudsman szerint alapjogi szempontból aggályosak lehetnek a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés akadályai, a közfoglalkoztatási programok tervezhetőségének bizonytalanságai. A biztos mielőbbi intézkedésre kérte a belügyminisztert.

A biztos hivatalból indított vizsgálatot a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer működéséről, munkatársai több helyszíni vizsgálatot is folytattak. Azokra a településekre is ellátogattak, ahol mintaértékű közfoglalkoztatási programok zajlanak, így Recsken megtekintették a helyi sajátosságon alapuló kőpattintó programot, Mezőtárkányon pedig a közfoglalkoztatás keretében működtetett asztalos és brikett üzemet, sertéstelepet. A biztos kifejezetten a megyét érintő visszásságot nem tárt fel, de több általános „működési zavarra” is rámutatott. A kistelepüléseken az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, így ezeken a településeken felértékelődik a helyi vezetők – elsősorban a polgármester – szerepe. A programok sikeréhez ugyanis – mind annak tervezése, mind megvalósítása során – elkerülhetetlen a helyi vezetők egyre aktívabb részvétele.

Probléma, hogy nem egyszer évről évre ugyanazok az emberek jutnak munkához a különböző közfoglalkoztatási programokban.

A Heves megyei településeken a közfoglalkoztatottak 10-15 százaléka 25 év alatti fiatal, ezért a biztos – immár nem először – felhívta a figyelmet az álláskeresők képzésének fontosságára. Kiemelte, hogy a szervezésekor figyelembe kellene venni a környékbeli munkaadóknál felmerülő képzési igényeket és a munkaerőpiac szakmai szükségleteit. A valós igényekre épülő képzések a közfoglalkoztatás öncélú újratermelődése helyett a munka világába történő előrelépést segíthetnék elő.

Probléma az is, hogy a közfoglalkoztatás számos esetben elvonja a munkaerőt az elsődleges munkaerőpiac elől. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem ösztönzi a közfoglalkoztatottakat, hogy kilépjenek az elsődleges munkaerőpiacra. Az ombudsman jelentésében e mögött anyagi körülményeket, a szociális ellátásra való jogosultság meghatározásának módját láttatja. Közfoglalkoztatáskor ugyanis a szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számítása során nem a közfoglalkoztatási bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatás helyettesítő támogatás összegét, ami az öregségi nyugdíjminimum 80 százaléka, 22.800 forint. Az öregségi nyugdíjminimum 2008. január 1-e óta változatlanul havi 28.500 forint, miközben a minimálbér a duplájára nőtt.

Így ha a családban bármelyik felnőtt az elsődleges munkaerőpiacon vállal munkát, akkor – még minimálbér esetén is – a család nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra. A közfoglalkoztatott tehát a kilépésével a családja megélhetését kockáztatja: a munkabér nem kompenzálja a kieső szociális transzfereket. A biztos megállapította, hogy a szociális biztonsághoz kapcsolódó állami jogvédelmi kötelezettséget sérti, hogy a 10 éve „befagyasztott” öregségi nyugdíjminimum összege nem alkalmas a megélhetési minimum biztosítására.

Az ombudsman szerint a másik diszfunkció, illetve rendszerprobléma, amely a közfoglalkoztatási programok megvalósítását és tervezhetőségét akadályozza, az, hogy a munkáltatót terhelő táppénz-hozzájárulást – azaz a betegszabadság időtartamára a közfoglalkoztatási bér 70 %-át, majd a kifizetett táppénz egyharmadát – a közfoglalkoztatónak kell megfizetnie. Ugyanakkor a táppénzes állomány időtartamára a közfoglalkoztatási bérhez és járulékaihoz támogatás nem igényelhető. Így ha az önkormányzat nagyobb létszámban foglalkoztat közfoglalkoztatottakat, az emiatt kifizetendő – és előre nem is tervezhető – költség nagyon megterhelheti a költségvetését. Sok nehéz helyzetű kistelepülés azért nem vesz részt a közfoglalkoztatási programokban, mert a szűkös költségvetéséből ezeket a kiadásokat nem tudja fedezni, így éppen a legrászorultabbak maradhatnak ki a rendszerből.

A biztos felkérte belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék a közfoglalkoztatásban munkát vállaló személyeknek az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépését. Ennek jegyében tegyék lehetővé, hogy a közfoglalkoztatásból a munkaerőpiacra átlépő személy egy ideig ne veszítse el a szociális ellátásokra való jogosultságát, vagy olyan foglalkoztatást ösztönző támogatásban részesülhessen, amely biztonságot jelentene a családja számára. A biztos emellett azt is kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló rendelet módosításának lehetőségét, és a közfoglalkoztatási programok megvalósítása során a közfoglalkoztató az előre nem látható táppénz költségeire is kaphasson támogatást. Végül javaslatot tett arra, hogy a szaktárca gondoskodjon arról, hogy a közfoglalkoztatási képzések tervezése során előzetesen mérjék fel a helyi igényeket, és a képzéseket ezeket figyelembe véve szervezzék meg.

OS – Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Az az orvos, aki az alapellátásban háziorvosként szeretne dolgozni közalkalmazot... Tovább...
  • Bizony ez óriási probléma, és sajnos egyre csak nő a betöltetlen háziorvosi prax... Tovább...
  • És vajon a jegyző, mint olyan marad-e? Az önkormányzatisá got lehet máshogy is k... Tovább...
  • Arról nem beszélnek, hogy mi lesz a kis önkormányzatok hivatalaival! Lesz összev... Tovább...
  • Be kell látni, ha nem ülnek polgármesterek a parlamenti patkóban, akkor a telepü... Tovább...
  • A mindenkori politikai vezetésnek azt kellene tudomásul vennie, hogy a település... Tovább...
  • Tisztelt "Agglomerációs csőcselék"! Amit ír abban sok az igazság, de azt is nézz... Tovább...
  • Én nem aggódom. Ez most világszerte jelenség, kiürülnek a falvak, visszaveszi ma... Tovább...
  • Nevetséges ez a folyamatos hátramutogatás, "emúttnyócév" ami már "emútt 10" lett... Tovább...
  • Ha a kormány nem tud a falvak 20-30 km-es körzetében normális munkahelyet biztos... Tovább...
  • Ez egy választási ígéret volt mint a 12000 Ft fűtéstámogatás amelyből az ügy jel... Tovább...
  • https://www.hirstart.hu/hk/20180619_igy_valtozna_meg_jovore_a_cafeteria-rendszer... Tovább...
  • "ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első... Tovább...
  • Forrást biztos hogy lehetne rá találni, egyszerűen akarat nincs rá ez már tisztá... Tovább...
  • 10 év az a nyolc!!! Tovább...