Hirdetés
A felzárkóztatás egyetlen útja PDF Nyomtatás E-mail
2017. június 09. péntek, 07:00

czibere karoly02A hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásának egyetlen útja a foglalkoztathatóság javítása, a foglalkoztatás biztosítása, a munkavégzésen keresztüli esélyteremtés – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Kiskunhalason.

A Nő az esély elnevezésű program nyomán az elmúlt három hónapban már 402 roma nő állhatott munkába, és a képzésük is megkezdődött – közölte Czibere Károly államtitkár. Kiemelte, hogy a program egzisztenciát is jelent számukra, hiszen nem szociális támogatásokból és segélyekből kell megélniük, hanem a munkájuk után járó jövedelemből. Az előítéletek lebontásának fontos eszköze is az, hogy a szociális szolgáltatások világában kapnak lehetőséget, munkát, amivel a romák és nem romák közötti bizalom is növelhető. A Nő az esély program valójában azt a társadalmi méretű elhatározást és elkötelezettséget szimbolizálja, ami a romák és nem romák közötti falak lerombolását jelenti - folytatta. A hátrányos helyzetű emberek ugyanakkor szakmát, végzettséget továbbá olyan munkatapasztalatot szereznek, ami egy életre szóló befektetést és beruházást jelenthet számukra.

A program 2015-ben zárult elődjében 1012 roma nő szerzett szakképesítést óvodai dajka, kisgyermekgondozó-nevelő, gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális gondozó és ápoló, valamint szociális asszisztens területen. A képzettek közül 499 nő szociális és gyermekjóléti rendszerben való foglalkoztatása valósult meg. A jelenlegi Nő az esély programra a kormány 7,5 milliárd forintot fordít, és némileg átalakult, hiszen itt foglalkoztatásba ágyazott a képzés, a kettő nem válik el egymástól, és megnövelték a hosszát is. A támogatás 60 százalékából a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) ezer fő képzését biztosítja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint a köznevelési szolgáltatásokat végző intézményeknél történő foglalkoztatás érdekében. A képzéssel párhuzamosan, a program keretében az SZGYF biztosítja 400 fő 24 hónapos foglalkoztatását, valamint 12 hónapos továbbfoglalkoztatását a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekben.

A program másik részét pályázati úton hirdették meg. A tájékoztatás szerint a 3,2 milliárd forint keretösszegű programrészben a képzettséget szerzett roma nők foglalkoztatására kaphatnak pályázati támogatást az állami, önkormányzati, civil, egyházi és alapítványi szervezetek. Ezek elsősorban gyermekotthoni asszisztens, pedagógiai felügyelő, házi időszakos gyermekgondozó, gyermek- és ifjúsági felügyelő, gondozó, óvodai dajka, szociális szakgondozó, valamint szociális gondozó és ápoló munkakörökben alkalmazhatják a roma nőket legalább 36 hónapos időtartamra.

Az államtitkár hangsúlyozta: a két programban összesen kétezer roma nő felkészítése és képzése valósult meg, szakmát kaptak a kezükbe. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja a szociális ágazatban dolgozók megbecsültségét is. Ezt szolgálja a munkaszüneti napok számának emelése, valamint az anyagi elismerésük. Ennek érdekében történt meg a minimálbér, valamint az ágazati bérpótlék 9 milliárd forintos emelése. Mint mondta, a szférában 2013-ban számolt 140 ezer forint összegű átlagbér idén átlépheti a 200 ezer forintot. Emlékeztetett arra, hogy 2011-ben, amikor a kormány megalkotta a társadalmi felzárkózási stratégiát, annak egyik fókuszpontja a gyermek volt. Mint mondta, a családoknak minden olyan támogatást meg kell adni, amivel „a nyomor generációkon keresztüli továbbörökítésének ördögi körét meg lehet szakítani”. A stratégia másik fókuszpontja szerint a foglalkoztatási esélyek javításával a családok segély helyett munkához juthatnak, és így a szociális támogatások helyett jövedelemből élhetnek. Ez pedig a hátrányos helyzetű emberek társadalmi felemelésének az egyik legfontosabb eszköze. Czibere Károly még azt is elmondta, hogy a KSH Eurostat és az Európai Unió alapjogi ügynöksége is készített egy felmérést a kilenc legnagyobb roma népességgel bíró európai országról. Mindkét vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatási ráta a romák körében.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ha a kormány nem tud a falvak 20-30 km-es körzetében normális munkahelyet biztos... Tovább...
  • Ez egy választási ígéret volt mint a 12000 Ft fűtéstámogatás amelyből az ügy jel... Tovább...
  • https://www.hirstart.hu/hk/20180619_igy_valtozna_meg_jovore_a_cafeteria-rendszer... Tovább...
  • "ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első... Tovább...
  • Forrást biztos hogy lehetne rá találni, egyszerűen akarat nincs rá ez már tisztá... Tovább...
  • 10 év az a nyolc!!! Tovább...
  • pffff Tovább...
  • Talán a megoldás az lenne, ha valamennyien egyszerre állnánk fel. Végleg..... Tovább...
  • Tisztelt szerkesztőség ez a hír egy bugyuta újságíró szövegértelmezé si zavara m... Tovább...
  • Nem szégyenlik magukat.10. éve nem volt béremelése a köztisztviselők nek és ezt ... Tovább...
  • Kedves Liga és Munkástanácsok! Igenis egységes javadalmazási rendszert kell beve... Tovább...
  • Mielőbbi béremelést a köztiszviselőkn ek!!!Ideje már észheztérni 8 év után!!!!! Tovább...
  • Fáj nekik a hipa, mert azt a jó magyar szokás szerint nyereséget eltüntető cégek... Tovább...
  • "2011-ben a kormánypártok „kőbe vésettnek” tekintettek, arról Orbán Viktor is úg... Tovább...
  • A polgármesteri hivatalokban döntő többségben 40-50 éves tisztviselők dolgoznak.... Tovább...