Hirdetés
Módszertan készült az éghajlatváltozási sérülékenység településszintű vizsgálatára
2019. június 13. csütörtök, 08:00

terkepVárosaink-falvaink épületállománya ugyanúgy ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak, mint mi, emberek. A sérülékenység, az épületek veszélyeztetettségi szintjének települési szintű becslésére a Lechner Tudásközpont olyan új módszertant dolgozott ki, amely külön modulként beépülve a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) segíteni fog az önkormányzatoknak felismerni saját épületeik sérülékenységét, ezáltal felkészülni a jövő kihívásaira.

A klímaváltozás épületeink állapotára is hatással van. Nem csak az időnként kiáradó folyók és patakok, a heves esőzések, villámárvizek, de a viharos szelek és a nagyfokú hőmérsékletesés is kárt tehetnek az épületek egyes szerkezeteiben és funkciószerű használatában. A Lechner Tudásközpont az elmúlt fél év során kidolgozott egy olyan módszertant, amely a magyarországi épületállomány éghajlatváltozással szembeni sérülékenység-vizsgálatát települési szinten teszi lehetővé.

Az új módszertan a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszermoduljaként érhető majd el. Segítségével becslés adható egy adott település éghajlatváltozási épületek sérülékenységére, pontozva az épülettípusokat a felajánlott kitettségi mutatók alapján. A munka célja volt egy sérülékenység-vizsgálat elvégzése is a 10 000 fő feletti lakossággal rendelkező városokra és járásszékhelyekre. A vizsgálatok eredményei bekerülnek a NATéR rendszerbe, ezáltal minden helyi és térségi önkormányzat és ágazati döntéshozó számára elérhetővé válnak. A települési önkormányzatok emellett saját, bemenő adataikat felhasználva különböző fejlesztési forgatókönyvekre fókuszálva újra elvégezhetik majd a sérülékenységi vizsgálatokat.

A tanulmány egy folyamat kezdő lépéseként az országos és regionális ágazati szervek, a települési és térségi önkormányzatok, valamint kutató és oktatási intézmények számára biztosít információkat a klímaváltozás és az épített környezet viszonyáról három településszintű kitettség-mutató előállításával. Az egyik mutatót a 30 mm-t meghaladó mennyiségű csapadékkal érintett napok éves átlagos számának változása adja meg, a másikat azon napok éves átlagos számának változása, amikor szélvész, heves szél, orkán, azaz a 85 km/órát meghaladó erejű széllökések jelentkeznek. További mutató még a három óra alatt legalább 10 C° fokos, úgynevezett hirtelen hőmérsékleteséssel érintett napok száma és e napok számának éves szintű változása.
A települési kitettségi mutatók 8 változatban készülnek el, így a 3 felsorolt éghajlati jellemzővel összesen 24 települési mutatót adnak ki. A lehetséges mutatók alapján megtörténhetett az épülettípusok érzékenységének pontozása, ami már lehetőséget ad a várható hatások vizsgálatára a település alkalmazkodó képességét illetően.

A kutatásban az épületsérülékenységgel kapcsolatos vizsgálatok mellett az épületérzékenységet csökkentő alkalmazkodási megoldások is helyet kaptak. Ezek egy része az épületekhez közvetlenül kapcsolódik, de feltárja az épület környezetének, zöldinfrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeit is.

A módszertan kidolgozása során egy esetleges továbblépés keretei is kirajzolódtak: a kitettség mértékének becslése még pontosabb lehet a vizsgálat léptékének változtatásával: könnyebben jósolhatók a várható hatások, ha az épületérzékenység településrészenként, vagy akár tömbszinten válik vizsgálhatóvá.

A módszertan a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megbízásából a KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú „NATÉR továbbfejlesztése” projekt keretében készült.

(Lehner Tudásközpont)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szabályozási Tudsátár

Oktatás 2019

okt2019

belso kulsonemz

Kiemelt témák hozzászólásai

  • A magyar minimálbér még itt Kelet-Európában is kevés, már a románok is leelőznek... Tovább...
  • A magyar falu legnagyobb problémái - nincs munkahely, nincs a helyi lakosság igé... Tovább...
  • A közfoglalkoztat ásban érettségivel és esetleg felsőfokú képesítéssel rendelkez... Tovább...
  • Akkor gondoljunk egy kicsit a szakképzettségg el rendelkező közfoglalkoztat otta... Tovább...
  • Van aki szívesen dolgozna a közigazgatás területén végzettséggel. Gondoljunk a s... Tovább...
  • A közmunka programot csak olyan helyen szabadna csinálni, ahol valóban szinte az... Tovább...
  • Én a jó adatszolgáltató pályázaton nyert összegből bruttó 142 000 Ft-ot kapok. A... Tovább...
  • Azért van amivel vitatkoznék. Egy pénzügyesnek a "szűk körből" mindenki munkáját... Tovább...
  • A köztisztviselők sincsenek jobb helyzetben..... . Az elvett 13. havi bér is mil... Tovább...
  • A közmunkás bér alamizsna, ebből csak nyomorogni lehet a mai árakon. Napi 8 óráb... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de ebből megint csak a pénzügyesek részesülhetnek, jellemzőe... Tovább...
  • Késő, már több ezer képzett, jó szakember elhagyta az állami közigazgatást, ők m... Tovább...
  • Az átlag magyar falu sajnos reménytelen hely, mert nincs munkahely, nincs iskola... Tovább...
  • Nem azzal van a baj, hogy nem adják a bankok. Már eleve egy halva született ötle... Tovább...
  • Adtak a sz...nak egy nagy pofont! Tovább...