Hirdetés
A szociális partnerek a cafeteria több elemének megtartását szeretnék elérni
2018. június 28. csütörtök, 07:00

cafete1A szociális partnerek egyetértettek a kormánnyal, hogy átlátható módon kell rendezni a cafeteria rendszerét, a jövő évi adótörvény tervezetének erről szóló fejezetét azonban nem tudják elfogadni, mert szerintük a béren kívüli juttatások családtámogatást, mobilitást, illetve öngondoskodást szolgáló elemeit fenn kell tartani - mondta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) Monitoring bizottságának munkaadói és munkavállalói oldalának több képviselője a hétfői egyeztetésről.

Az ülésen tárgyaltak arról is, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett adótörvények értelmében 2019-ben megszűnik az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása, valamint szóba került, hogy a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökken.

A kormány már korábban bejelentette, hogy változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a szochóról azért tárgyaltak, mert csökkentése nem került bele az adótörvényekbe, hiszen az a feltétele, hogy idén 6 százalékpontos reálkereset emelkedés valósuljon meg a versenyszférában. Ebből következően a VOSZ főtitkára azt a kérdést tette fel, mi lesz, ha 2019. január 1-től lesz minimálbér emelés de nem lesz szocho-csökkentés?

A Pénzügyminisztérium (PM) közleményében úgy reagált, hogy a bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában.

A Pénzügyminisztérium (PM) közleményében úgy reagált, hogy a bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában.

A cafeteria átalakításának megoldásaként Dávid Ferenc a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeinek bővítését javasolta. Kifejtette, a SZÉP-kártyán található három - turizmus, vendéglátás, szabadidő - zseb mellé kellene kialakítani az élelmiszer- és a tanszervásárlási alrendszert.

Kiemelte, a béren kívüli juttatások fenntartása fontos, hiszen ösztönzik a fogyasztást, egyúttal azonban hosszú távú társadalompolitikai célokat is szolgálnak, így az öngondoskodás és a mobilitás erősítését, valamint a családok támogatását.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, ha a kormánynak fontos a családok támogatása, akkor számára nem világos, hogy miért vezetik ki az iskolakezdési támogatást a cafeteria rendszerből, illetve ha fontos a kormánynak az országhatáron belüli munkaerő mobilitása, akkor miért szűnik meg az albérleti és a lakhatási támogatás kedvezményes adóztatása?

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az 55 éven felüliek foglalkoztatási támogatásának megszűnéséről megjegyezte, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői közösen kérték a kormányt, hogy készüljön modellszámítás a tervezett intézkedés hatásairól, hiszen az egyet jelent a munkahelyvédelmi akcióterv átalakításával.

Az akciótervnek köszönhetően többek között a 25 év alatti, a tartósan munkanélküli és az 55 év feletti munkavállalók alkalmazásakor is járulékkedvezményben részesülnek a munkaadók. Ezért is fontos, hogy a szociális partnerek tisztán lássák, a járulékkedvezmény kivezetése hogyan hat az 55 év felettiek foglalkoztatására és milyen többletköltséggel jár a munkaadóknak a korosztályba tartozók foglalkoztatása - mondta Mészáros Melinda.

Dávid Ferenc elmondta, a lépést a kormány képviselői azzal indokolták, hogy megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, így ők már nem tartoznak a veszélyeztetett korcsoportba. A VOSZ főtitkára azonban felhívta a figyelmet azokra a vállalkozásokra, ahol a dolgozók többsége 55-64 év közötti, így foglalkoztatásuk jövőre jelentős többletköltséggel jár. A kérdéssel ráadásul szerinte azért is foglalkozni kell, mert Magyarországon 400 ezer 55-64 év közti munkavállaló dolgozik.

(Haszon Magazin)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hagyományos tanfolyamok

gyaksz

 

belso kulsonemz

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • Tisztelt polgármester társaim most ki fog elnézést kérni a megrágalmaz... Tovább...
  • Na, egy saller kiosztva a bíróknak is. Tovább...
  • Ez a cikk is arra mutat, hogy az önkormányzatok pénzügyi gyámságát kés... Tovább...
  • Olvasva az üggyel kapcsolatos megnyilatkozáso kat már látszik, hogy a ... Tovább...
  • Rendkívül lehangoló, hogy egy szakmai ügyből politikai bohózat lett. A... Tovább...
  • Hát a köztisztviselők kel mi lesz?!A 2008. évi illetményalap - 38.650.... Tovább...
  • A köztisztviselők pedig nem érdemelnek megbecsülést... .... Tovább...
  • ..., majd olcsón rátenni a kezünket. NER logika újabb példája. Még egy... Tovább...
  • A köztisztviselői illetményalap - ami a munkabér számítás alapja - írd... Tovább...
  • Szolgáló közigazgatást a közigazgatásban dolgozókon keresztül valósítj... Tovább...
  • Ebbe persze bele kellett kötnie. Tovább...
  • A területi meg az önkormányzati igazgatást nem a vezetők tartják életb... Tovább...
  • Üzennék Patyi mesternek, mert úgy látom, különbözőképpen látjuk a dolg... Tovább...
  • Éppen itt az ideje,az utolsó utáni percben vagyunk.Negyven három éve d... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de! pont a 100ezer forintos kp.-ban adható keretrő... Tovább...