Hirdetés
A szociális partnerek a cafeteria több elemének megtartását szeretnék elérni
2018. június 28. csütörtök, 08:00

cafete1A szociális partnerek egyetértettek a kormánnyal, hogy átlátható módon kell rendezni a cafeteria rendszerét, a jövő évi adótörvény tervezetének erről szóló fejezetét azonban nem tudják elfogadni, mert szerintük a béren kívüli juttatások családtámogatást, mobilitást, illetve öngondoskodást szolgáló elemeit fenn kell tartani - mondta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) Monitoring bizottságának munkaadói és munkavállalói oldalának több képviselője a hétfői egyeztetésről.

Az ülésen tárgyaltak arról is, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett adótörvények értelmében 2019-ben megszűnik az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása, valamint szóba került, hogy a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökken.

A kormány már korábban bejelentette, hogy változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a szochóról azért tárgyaltak, mert csökkentése nem került bele az adótörvényekbe, hiszen az a feltétele, hogy idén 6 százalékpontos reálkereset emelkedés valósuljon meg a versenyszférában. Ebből következően a VOSZ főtitkára azt a kérdést tette fel, mi lesz, ha 2019. január 1-től lesz minimálbér emelés de nem lesz szocho-csökkentés?

A Pénzügyminisztérium (PM) közleményében úgy reagált, hogy a bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában.

A Pénzügyminisztérium (PM) közleményében úgy reagált, hogy a bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában.

A cafeteria átalakításának megoldásaként Dávid Ferenc a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeinek bővítését javasolta. Kifejtette, a SZÉP-kártyán található három - turizmus, vendéglátás, szabadidő - zseb mellé kellene kialakítani az élelmiszer- és a tanszervásárlási alrendszert.

Kiemelte, a béren kívüli juttatások fenntartása fontos, hiszen ösztönzik a fogyasztást, egyúttal azonban hosszú távú társadalompolitikai célokat is szolgálnak, így az öngondoskodás és a mobilitás erősítését, valamint a családok támogatását.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, ha a kormánynak fontos a családok támogatása, akkor számára nem világos, hogy miért vezetik ki az iskolakezdési támogatást a cafeteria rendszerből, illetve ha fontos a kormánynak az országhatáron belüli munkaerő mobilitása, akkor miért szűnik meg az albérleti és a lakhatási támogatás kedvezményes adóztatása?

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az 55 éven felüliek foglalkoztatási támogatásának megszűnéséről megjegyezte, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői közösen kérték a kormányt, hogy készüljön modellszámítás a tervezett intézkedés hatásairól, hiszen az egyet jelent a munkahelyvédelmi akcióterv átalakításával.

Az akciótervnek köszönhetően többek között a 25 év alatti, a tartósan munkanélküli és az 55 év feletti munkavállalók alkalmazásakor is járulékkedvezményben részesülnek a munkaadók. Ezért is fontos, hogy a szociális partnerek tisztán lássák, a járulékkedvezmény kivezetése hogyan hat az 55 év felettiek foglalkoztatására és milyen többletköltséggel jár a munkaadóknak a korosztályba tartozók foglalkoztatása - mondta Mészáros Melinda.

Dávid Ferenc elmondta, a lépést a kormány képviselői azzal indokolták, hogy megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, így ők már nem tartoznak a veszélyeztetett korcsoportba. A VOSZ főtitkára azonban felhívta a figyelmet azokra a vállalkozásokra, ahol a dolgozók többsége 55-64 év közötti, így foglalkoztatásuk jövőre jelentős többletköltséggel jár. A kérdéssel ráadásul szerinte azért is foglalkozni kell, mert Magyarországon 400 ezer 55-64 év közti munkavállaló dolgozik.

(Haszon Magazin)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hagyományos tanfolyamok

gyaksz

 

belso kulsonemz

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • A köztisztviselői illetményalap - ami a munkabér számítás alapja - írd... Tovább...
  • Szolgáló közigazgatást a közigazgatásban dolgozókon keresztül valósítj... Tovább...
  • Ebbe persze bele kellett kötnie. Tovább...
  • A területi meg az önkormányzati igazgatást nem a vezetők tartják életb... Tovább...
  • Üzennék Patyi mesternek, mert úgy látom, különbözőképpen látjuk a dolg... Tovább...
  • Éppen itt az ideje,az utolsó utáni percben vagyunk.Negyven három éve d... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de! pont a 100ezer forintos kp.-ban adható keretrő... Tovább...
  • Szóval az önkormányzati igazgatásban (a legnehezebb közigazgatási munk... Tovább...
  • Háttérszámítást végez, aztán megállapítja, hogy nem fér bele a keretbe... Tovább...
  • Átgondoltan kivezetni a cafetériát - ezt meg hogyan támogathatja a Mun... Tovább...
  • "Az ÁSZ-elnök Domokos László például felvetette, hogy olyan utalványok... Tovább...
  • Ez a fejlesztés oly annyira sikeres, hogy mióta a Nyugdíjbiztosít ó be... Tovább...
  • Csak Budapestieknek? Tovább...
  • Keresetek emelkedése - kinél? 37.000 köztisztviselőn ek központilag 10... Tovább...
  • Pálffy Ilona szerint az utolsó pillanatban beérkező nagyszámú névjegyz... Tovább...