Hirdetés
Változás előtt a nemzetiségi törvény
2017. október 30. hétfő, 07:00

tvkA törvénymódosítás egyik célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a fenntartásukba átvett óvodák és iskolák épületeit vagyonkezelői jogon kaphassák meg, ne csak használói legyenek azoknak – emelte ki a Fuzik János a Rádió Orientnek. A Magyarországi nemzetiségek bizottság elnöke hozzátette: ezáltal könnyebbé válnának a beruházások és egyszerűbben pályázhatnának.

Ma mintegy 2200 helyi nemzetiségi önkormányzat működik az országban. A nemzetiségek jogairól szóló törvény 13 hazai nemzetiséget ismer el, és kimondja azt is, hogy a nemzetiségeknek joguk van a kulturális autonómiához, saját intézményeket alapíthatnak, működtethetnek - ismertette Fuzik János, szlovák nemzetiségi szószóló. Az új alaptörvény garantálja a nemzetiségek részvételét az országgyűlés munkájában, ennek alapján 2014-ben az országos nemzetiségi önkormányzatok már állíthattak listát, és elegendő számú szavazat nemzetiségi mandátumot hozhatott volna. Ezt ugyan nem sikerült elérni,de jelenleg mind a 13 nemzetiségnek van szószólója a magyar parlamentben ‒ emlékeztetett Fuzik János. Elmondta, hogy az országos német önkormányzat bejelentette, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon önálló parlamenti mandátumért indulnak. De nemcsak neki, hanem számukat tekintve a romáknak is van erre matematikai esélyük.

A Rádió Orient vendége azokról a legfontosabb eredményekről is beszámolt, amelyeket a nemzetiségi szószólóknak sikerült elérniük ebben a ciklusban. A leglátványosabbak a költségvetési támogatások területén elért sikerek. „A szószólók nagy része korábban országos önkormányzati elnök vagy elnökhelyettes volt,így jól ismerték a helyzetet, a támogatási viszonyokat, azokat a költségvetési tételeket, amelyek egy-másfél évtizede nem változtak.”

A költségvetésben van egy fejezet, amelyből a nemzetiségi önkormányzati rendszert támogatják, az országos és helyi önkormányzatokat és intézményeiket, pályázati támogatásokat írnak ki civil szervezetek, kulturális kezdeményezések, rendezvények, fesztiválok, könyvkiadás, iskolai táborok és pedagógus-továbbképzések támogatására. Erre négymilliárd forint állt rendelkezésre már több éve, és mióta bekerültek a parlamentbe 2014 nyarán, azóta tíz és félmilliárdra emelkedett a támogatás összege.

Nagyon fontos még a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények beruházási költségeinek biztosítása, hiszen nem elég átvenni egy intézményt, arról gondoskodni is kell, felújítási munkálatokat kell elvégeztetni. A jövő évre van egy óvodai program, amelyen belül elindítják a pedagógusok megbecsülését, a továbbképzésüket, amit szeretnének később kiterjeszteni az iskolákra is. Ez eléri a nemzetiségi közösségek minden rétegét, szegmensét -‒ vázolta a szószóló.

Mindenki érzi, hogy sikerült egy szemléletet megváltoztatni, és elindítani egy pozitív folyamatot, amely folyamatosan tart, s bízunk benne, hogy kitart majd a következő ciklusban is.” Továbbá több törvénymódosító javaslatuk is volt, például a hungarikumtörvénynél érvényesítették azt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek értékei is részei legyenek a nemzeti értékeknek.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága jelenleg is dolgozik egy törvénymódosításon ‒ ismertette az elnök. Szeretnék elérni, hogy a nemzetiségi önkormányzati fenntartásba vett iskolák, óvodák épületeit vagyonkezelői jogon is átvehessék, hogy ne csak használói legyenek azoknak. Ez például beruházások, pályázatok esetén egyszerűsítené a folyamatokat ‒ magyarázta. Egy másik fontos elem az is, hogy akik igénylik, saját nemzetiségük nyelvén is szerepeltethessék nevüket személyi igazolványukban. A mostani gyakorlat sokáig az volt ugyanis, hogy mindenki a saját olvasható kézírásával írta oda a nemzetiségi nevét. Ez vonatkozna a nem latin betűs nevek írására is.

Az elnök kitért arra is, hogy a bizottsága szeptember 26-i ülésén határozatban ítélte el az ukrán oktatási törvényt ‒ emlékeztetett a Rádió Orient vendége. Elmondta azt is, hogy nem volt egységes a bizottság, az ukrán és a szerb szószóló tartózkodott, így 11 szavazattal támogatták az országgyűlés határozatát arról, hogy a kárpátaljai magyarság érdekében elítélik az új ukrán oktatási törvényt. Határon túli kérdésekben nem szoktak véleményt nyilvánítani, a dolguk a Magyarországon élő nemzetiségek képviselete, de mivel ez számos, hozzájuk is közel álló nemzetiséget is érintett, úgy érezték, nekik is meg kell szólalniuk ‒ hangsúlyozta Fuzik János.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hagyományos tanfolyamok

gyaksz

 

belso kulsonemz

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • Tisztelt polgármester társaim most ki fog elnézést kérni a megrágalmaz... Tovább...
  • Na, egy saller kiosztva a bíróknak is. Tovább...
  • Ez a cikk is arra mutat, hogy az önkormányzatok pénzügyi gyámságát kés... Tovább...
  • Olvasva az üggyel kapcsolatos megnyilatkozáso kat már látszik, hogy a ... Tovább...
  • Rendkívül lehangoló, hogy egy szakmai ügyből politikai bohózat lett. A... Tovább...
  • Hát a köztisztviselők kel mi lesz?!A 2008. évi illetményalap - 38.650.... Tovább...
  • A köztisztviselők pedig nem érdemelnek megbecsülést... .... Tovább...
  • ..., majd olcsón rátenni a kezünket. NER logika újabb példája. Még egy... Tovább...
  • A köztisztviselői illetményalap - ami a munkabér számítás alapja - írd... Tovább...
  • Szolgáló közigazgatást a közigazgatásban dolgozókon keresztül valósítj... Tovább...
  • Ebbe persze bele kellett kötnie. Tovább...
  • A területi meg az önkormányzati igazgatást nem a vezetők tartják életb... Tovább...
  • Üzennék Patyi mesternek, mert úgy látom, különbözőképpen látjuk a dolg... Tovább...
  • Éppen itt az ideje,az utolsó utáni percben vagyunk.Negyven három éve d... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de! pont a 100ezer forintos kp.-ban adható keretrő... Tovább...