Hirdetés
Nyugdíjasok ezrei dolgozhatnak tovább
2013. április 12. péntek, 08:00
pecsetA kényszernyugdíjazás alól mentesíteni kívánt több mint háromezer nyugdíjas közalkalmazott, illetve köztisztviselő sorsáról a kormánya dönt majd, de egyelőre senki sem tudja, mikor, mi alapján. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként „nagyon konzervatív számítás” szerint is legalább 20 milliárd forintos megtakarítást vizionált attól, hogy ez év közepétől megtiltják a közszférában dolgozó nyugdíjasok foglalkoztatását.

 

Az év elejétől már nem vehető státuszba 62 éven felüli közalkalmazott, köztisztviselő, júliustól elvileg el kell bocsátani azt, aki nyugdíjat is felvesz. A rendelkezés alól egyetlen ágazat sem kapott teljes mentességet, egyedül az egészségügyieknek hagyott a kormány nagyobb kiskaput azzal, hogy akiről a munkáltató úgy ítéli meg, hogy munkája nélkülözhetetlen, az továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthat be. Arról azonban nem a munkáltató dönt saját hatáskörben, hanem a kormány „véleményének” birtokában. Ahhoz, hogy ezt az egyes munkáltatók megszerezzék, a kérelmeket először be kellett terjeszteniük saját tárcáikhoz. A miniszterek, miután saját hatáskörben döntöttek az indítványokról, azokat a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz továbbítják.

A Belügyminisztérium 40, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – háttérintézményei révén – 26, a Nemzetgazdasági Minisztérium 26 – ezen belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 22 –, a Külügyminisztérium 36, a Vidékfejlesztési Minisztérium 182 nyugdíjas korú munkatárs továbbfoglalkoztatását kéri a kormánytól. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még nem továbbította a kérelmeket, így egyelőre csak annyi biztos, hogy több mint 300 nyugdíjast szeretnének megtartani elsősorban a tárcához tartozó kormányhivatalok. A legtöbb, több mint két és fél ezer egyéni kérelmet az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbította. Az egészségügy területéről 1910, az oktatáséról 520, a kulturális szférából 36, a sportintézményektől 46 nyugdíjas továbbfoglalkoztatása iránt nyújtanak be indítványt.

Emellett a tárca három saját dolgozóját is megtartaná. A számok azt jelzik, hogy az érintett 6500 egészségügyi dolgozó kétharmada inkább a nyugdíjat választotta, és a 3700 már nyugdíjasként dolgozó pedagógusnak is csak a töredéke döntött úgy, hogy a katedrán folytatja. Ez szakértők szerint már a közeljövőben komoly létszámgondokat okozhat mindkét területen.

Az tehát már tudható, hogy összesen több mint háromezer nyugdíjas közalkalmazottat, illetve köztisztviselőt szeretnének mentesíteni a tárcák a kényszernyugdíjazás alól. A Világgazdaság arra nem kapott választ a Miniszterelnökségtől, hogy mikor és milyen szempontok alapján dönt a kormány az egyes minisztériumtól beérkezett kérelmekről. A kormányhatározat ugyan egyértelműen úgy fogalmaz, hogy „a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a kérelmek kézhezvételét követő 8 napon belül kell azokat a továbbfoglalkoztatással kapcsolatos véleményének beszerzése érdekében a kormány elé terjesztenie”, a Miniszterelnökség mégis azt a tájékoztatást adta, hogy a tárcák hatásköre ezekről dönteni.

A kérelmek több mint felét orvosok adták be A „nyugdíj vagy munka” szabály az elvándorlás és az utánpótláshiány miatt a mind jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben akár működésképtelenséghez is vezethet. Különösen most, amikor gyakorlatilag lezajlott az egészségügyi intézmények államosítása, és a dolgozók döntő hányada – az április elsejével a gazdasági társaságoknál dolgozó 16-18 ezer ember is – immár közalkalmazottnak számít.

A jelenleg nyugdíj mellett foglalkoztatott 6000 egészségügyi dolgozó közül az EMMI tájékoztatása szerint 11 főigazgató, 908 orvos, 497 egészségügyi dolgozó, 92 egyéb diplomás, 328 gazdasági-műszaki dolgozó és 74 egyéb dolgozó kért mentességet a kényszernyugdíjazás alól. Az 1910 továbbfoglalkoztatási kérelem mellett az intézmények 818 álláshely megtartását is kérelmezték.

Politikai vezetőkre nem vonatkozik az új szabály Korábban a Kormányszóvivői Iroda tudatta, hogy a politikai vezetőkre, vagyis a miniszterelnökre, a miniszterekre és az államtitkárokra – a közigazgatási államtitkárok kivételével – a kötelező nyugdíjazás nem vonatkozik, a kettős finanszírozás tilalma viszont igen, vagyis hogy csak a munkabérüket kapják meg, nyugdíjukat nem. A kormányzati honlapon elérhető életrajzok adatai szerint a tárcavezetők között két érintett lehet, az 1944-es születésű Martonyi János külügyminiszter és az 1948-as Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője. Az államtitkárok közül pedig mások mellett Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lehet érintett. Más a jogi helyzetük a közigazgatási és a helyettes államtitkároknak, akik szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, vagyis rájuk vonatkozik a kötelező nyugdíjazás szabálya, amely alól természetesen ők is kaphatnak felmentést egyedi kormányengedéllyel – ismertette a Kormányszóvivői Iroda.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+1 #11 Bella 2018-02-09 04:54
Talán ha megélhető nyugdij lenne kb 150 ezer akkor nem kellene idős korban dolgozni.megalá zva
Idézet
 
 
+1 #10 szamos 2013-05-14 20:37
A nyugdíjért már megdolgozott, ha nem értenék ezt sokan ajánlom a figyelmükbe.
A fizetés a munkabére a nyugdíj melett dolgozónak, amiért megdolgozik.
Tudják maguk mennyi a közalkalmazotti NYÖGDÍJ úgye nem ? Lehet elmenni nyugdíjba és nem dolgozni melette, majd akkor megtudja mire elég a közalkalmazotti nyugdíja. Kérem ez nem osztrák vagy német nyugdíj.
Idézet
 
 
0 #9 Számvitel-pénzügy 2013.04. 23 2013-04-24 15:00
Elgondolkodhatu nk, mi most azon,hogy a jó szakember ( kétkezű szakmunkás, pedagógus, orvos-egészségü gyben és szociális ellátásban-, szakápoló, szakasszisztens sorolhatnám tovább).Miért kell Őket megbélyegezni, ha a nyugdíj után még dolgozni szeretnének a maguk dicsőségére és legfőképpen a közösség javára?Ez akkora bűn? Örülni kellene,hogy tudásukat tovább adják mások segítésére! a szakmunkás a fiatalokat tanítja, a pedagógus tanítja a jövő nemzedéklét, építi a tudásalapú társadalmi közösséget, az orvos és a szakszemélyzete , pedig gyógyít, segít a beteg és az arra rászoruló embertársaikon. Csupa jó szándék, amit a nem így gondolkodok tövissel viszonoznak.Azo n embertársainkró l, akikről csak így röviden emlékeztem meg, egy egész életen keresztül tanulnak, hogy hasznára legyenek minden magyar társaiknak.Kösz önet érte!!!!!
Idézet
 
 
+1 #8 vagy nyugdíj vagy fizetés? 2013-04-16 12:03
A szociális ágazatról senki sem beszél, pedig nem dolgoznak ott sem kevesebbet, mint az egészségügyben! Sőt! Az ápolók egy része már ott is nyugdíjas, az intézményekben dolgozó orvosok szintén. Sokszor a bent lakó gondozott fiatalabb az Őt ápoló személyzetnél. A fizetésük? Minimálbér, garantált bérminimum a gondozóké, az orvosok heti néhány órát dolgoznak, nyilván nem túl sok pénzért. Mi lesz velük, a gondozottakkal és a már eddig is túlterhelt maradó ápolókkal? Már a belük kilóg. Ebbe még senki nem gondolt bele, ugye?!
Idézet
 
 
+3 #7 T.O.R. 2013-04-16 08:07
Ez egy teljesen racionális döntés. A közigazgatás karcsúsítása, létszámleépítés . Ráadásul humánus, a nyugdíjasoknak van legalább jövedelme.
Idézet
 
 
-1 #6 elvi kérdés 2013-04-15 20:19
ha az egy szem onkológusnak a kórházban nagy kegyesen megengedik, hogy dolgozzon, akkor hogy működik az, miszerint vagy ez vagy az adófizetők pénzéből?
Ez egy sima létszámleépítés , vagyis megszorítás. Csak máshogy hívják (ld nyugdíjvédelele m a magánmegtakarít ások einstandolásáva l, stb.
Idézet
 
 
+2 #5 de .. 2013-04-15 14:08
Nem értem az érveidet. Egyik sem ajándék. A munkát valakinek el kell végeznie, ha ő a legjobb, akkor miért adnák a fizetést egy gyengébbnek.(A nyugdíj továbbra is jár, az 40 évnyi munka stb ...)
Idézet
 
 
+1 #4 de úgy van 2013-04-15 11:57
Idézet - nincs úgy:
Ez nem gazdagság kérdése. A nyugdíj az egész élet munkája (és befizetései) alapján jár, a fizetés - ami nem ajándék!! - pedig az elvégzett munka szerint.

Csak amíg a fizetést állami szervvel munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló esetén az adófizetők adják össze, addig igenis vagy az egyik, vagy a másik.
Idézet
 
 
+3 #3 nincs úgy 2013-04-15 09:01
Ez nem gazdagság kérdése. A nyugdíj az egész élet munkája (és befizetései) alapján jár, a fizetés - ami nem ajándék!! - pedig az elvégzett munka szerint.
Idézet
 
 
0 #2 úgy van 2013-04-14 12:51
Vagy a nyugdíj, vagy a fizetés! Nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy mindkettőt fizessük közpénzből! Ha tud dolgozni, akkor nem indokolt a nyugdíj!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Oktatás 2019

okt2019

belso kulsonemz

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • El kellene még egyszer olvasni a határozatot! Nem a helyi önkormányzat... Tovább...
  • Azért arra kíváncsi lennék, hogy a jövő évi két választást a köztisztv... Tovább...
  • Elszomorító, hogy ugyanazon a településen a Járási Hivatalban dolgozó ... Tovább...
  • Már minden közigazgatásban dolgozó tisztviselőnek megemelik-megem elté... Tovább...
  • Szép,szép csak éppen az önkormányzatokr ól feledkeztek meg megint.Úgy ... Tovább...
  • CSÓRÓ KÖZTISZTVISELŐ! A szakszervezet csak tököl ideje lenne már lépni... Tovább...
  • Mese habbal! Emellett az intézkedés tovább mélyíti a szakadékot a korm... Tovább...
  • Megy a harc,hogy a tornyházak,vagy az irodenegyedek főúti kereszteződé... Tovább...
  • Tisztelt polgármester társaim most ki fog elnézést kérni a megrágalmaz... Tovább...
  • Na, egy saller kiosztva a bíróknak is. Tovább...
  • Ez a cikk is arra mutat, hogy az önkormányzatok pénzügyi gyámságát kés... Tovább...
  • Olvasva az üggyel kapcsolatos megnyilatkozáso kat már látszik, hogy a ... Tovább...
  • Rendkívül lehangoló, hogy egy szakmai ügyből politikai bohózat lett. A... Tovább...
  • Hát a köztisztviselők kel mi lesz?!A 2008. évi illetményalap - 38.650.... Tovább...
  • A köztisztviselők pedig nem érdemelnek megbecsülést... .... Tovább...