Hirdetés
Országos Takarékszövetkezeti Szövetség PDF Nyomtatás E-mail

takembl„A nemzetközi közösség egyre nagyobb meggyőződéssel úgy tekint a szövetkezetekre, mint amelyek működése előfeltétele a munkanélküliség, a szegénység, a társadalmi dezintegráció és a környezet romlása által előidézett problémák megoldásának.” (A fenti idézet azon ENSZ-főtitkári üzenet része, amely az 1993. évi 47/90. számú ENSZ-határozat alapján a nemzetközi közösség által először 1995-ben megünnepelt Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából elhangzott.)

 

A szövetkezeti hitelintézetek Magyarországon

 A szövetkezés és a szövetkezet az érdeklődés középpontjába került napjainkban. Az „egy tag-egy szavazat” szövetkezeti elvre épülő demokratikus választási rendszer szerepe felértékelődni látszik, jóllehet sokan úgy vélik, hogy a nem vagyonarányos szavazás idejétmúlt döntési mechanizmusra vall. A vagyonarányos döntési mechanizmusra, üzleti racionalitásra épülő gazdasági világ, napjainkban tapasztalt visszáságai ráirányítják a figyelmet a szövetkezetekre, azok működésére, hiszen a világ legkülönbözőbb pontjain nagyszámú tagsággal, virágzó üzlettel rendelkezve ma is eredményesen működnek. A szövetkezetek az agresszív üzletpolitika negatív hatásainak kevésbé vannak kiszolgáltatva, létjogosultságuk, működésük ma is aktuális; belátható időn belül társadalmi szerepük, küldetésük, gazdasági súlyuk nem fog csökkenni, sőt a fenti idézetek alapján a világ megoldandó problémái valószínűsítik térnyerésüket.

 

Nemzetközi szövetkezeti elvek

A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák. A szövetkezetek az önsegély, egyenlőség, egyéni felelősség, demokrácia, igazságosság, és szolidaritás értékein alapulnak. Az alapítók hagyománya szerint, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, nyíltság, társadalmi felelősség és a másokért való törődés etikai értékeiben.  A hét szövetkezeti elv: önkéntesség és nyitott tagság elve, demokratikus tagi irányítás / ellenőrzés, tagok gazdasági részvétele, autonómia és függetlenség, oktatás és képzés, szövetkezetek közötti együttműködés, és közösség iránti elkötelezettség.

A szövetkezetek nemzetközi alapelveit a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (ICA) a „Szövetkezeti identitásról” szóló állásfoglalása (Manchester, 1995. szeptember 22.) rögzítette.  Az UN, az ILO továbbá az EU az ICA állásfoglalását a szövetkezés egyedüli érvényes meghatározásának tekinti. Az ICA tagországai – így Magyarország – számára ez az elismerés jogforrás értékű. Az ILO 2002-ben a szövetkezetek fejlesztéséről szóló 193. sz. állásfoglalását (amelynek az ICA meghatározás is része) a magyar Országgyűlés határozattal befogadta.

Az ICA közgyűlése ezeket az elveket – a szövetkezeti bankokra vonatkozóan – a következőkkel egészítette ki. (Az ICA 2008. október 20-i közgyűlése fogadta el; közleményben tették közzé.)

A szövetkezeti bank olyan pénzügyi intézmény, amelynek tagjai, egyidejűleg tulajdonosok és ügyfelek is. A szövetkezeti bankokat általában azon személyek hozzák létre, akik ugyanazon helyi vagy szakmai közösséghez tartoznak, akiket közös érdek vezérel. A szövetkezeti bankok a tagjaikat nagyon sokféle banki és pénzügyi szolgáltatással (betétek fogadásával, kölcsönök nyújtásával, bankszámlák vezetésével, stb.) látják el. A szövetkezeti bankok a részvénytársasági bankoktól szervezetükben, céljaikban, értékeikben és az irányításukban egyaránt különböznek. A pénzintézeti felügyeletek megkülönböztetett figyelemmel irányítják, ellenőrzik a szövetkezeti bankokat, kötelezik őket a prudens banki szabályok betartására, amelyek azonos szintre emelik őket a részvénytársasági bankokkal.

Az eltérő nemzeti szabályozás ellenére, a szövetkezeti bankok világszerte közös tulajdonságokkal rendelkeznek:

•  Ügyfelek által tulajdonolt intézmények: a szövetkezeti bankban az ügyfelek igényei és a tulajdonosok elvárásai kölcsönösen egybeesnek.  Következésképp az elsődleges cél egy szövetkezeti bank számára nem a profit maximalizálása, hanem az, hogy a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtsa a tagjainak. Néhány szövetkezeti bank csak a tagjai megbízásait látja el, de a legtöbbjük azonban a nem tag ügyfeleket is kiszolgálja.

Demokratikus tagi irányítás: a szövetkezeti bankokat a tagok tulajdonolják és irányítják, demokratikusan választják meg az igazgatótanácsot vagy elnökséget és a felügyelő bizottságot. A tagoknak egyenlő szavazati joguk van, igazodva az „egy tag – egy szavazat” szövetkezeti elvhez.

Eredmény felhasználás: a szövetkezeti bankban az éves nyereség jelentős részét, meghatározott tartalékba helyezik. Ezen nyereség egy része is a szövetkezeti tagok között felosztható, azon osztalékon keresztül, amely a tagok által igénybevett szövetkezeti szolgáltatásokhoz kötődik vagy olyan kamaton vagy osztalékon keresztül, amely az egyes tagok által jegyzett részjegytőkéhez kapcsolódik.

A szövetkezeti bankok elsősorban helyben, saját közösségeikben gyökereznek. Bevonják őket a helyi fejlesztésbe, és hozzájárulnak a közösség fenntartható fejlődéséhez. A tagjaik és igazgatótanácsuk rendszerint azon közösséghez tartoznak, amelyben kifejtik a tevékenységüket. Növekvő szövetkezeti banki térnyerés van azon területeken vagy piacokon, ahol más bankok kevésbé vannak jelen - kis- és középvállalkozások, mezőgazdasági gazdálkodók, városi közepes vagy alacsony jövedelmű háztartások körében. A szövetkezeti bankok csökkentik a banki szolgáltatásokból való kiszorulást és az emberek millióinak gazdasági kiszolgálását segítik elő. Növelik a nemzetközi pénzügyi rendszer hatékonyságát és befolyásos szerepet töltenek be azon országok gazdasági növekedésében, amelyekben dolgoznak. A speciális gazdálkodási formájuk, a működés fenti elvein alapulva, sikeresen igazolódott mind a fejlett, mind a fejlődő országok körülményeihez.

 

A magyar szövetkezeti hitelintézeti szektor főbb jellemzői

A szövetkezeti bankok 165 éves múlttal rendelkeznek Magyarországon.(z első magyar pénzügyi szolgáltatást nyújtó szövetkezet Ószombaton 1845-ben alakult meg. Egyes történészek ezt tekintik a világ legelső hitelszövetkezetének (Szövetkezés 2005/1.sz.)) A magyarországi fejlődés, ellentétben az európai fejlődéssel, azonban nem jogfolytonos, hanem töredezett, illetve megszakított. Ennek történelmi, politikai indokai voltak. Emiatt jelentős anyagi és felbecsülhetetlen erkölcsi veszteség érte a magyar szövetkezeti hitelintézeti szektort.

Jelenleg a szövetkezet működését - fogalmát, alapítását, megszűnését, jogokat, kötelezettségeket stb. - a Szövetkezetekről szóló törvény szabályozza. A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, vagy elektronikus pénzt bocsát ki. A szövetkezeti hitelintézet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben tételesen meghatározott tevékenységet végezheti, amelynek legáltalánosabb válfaja a takarékszövetkezet. A hitelszövetkezet, mint másik válfaj csak a tagjai körében végezhet meghatározott, pénzügyi szolgáltatásnak minősülő tevékenységet.

A magyar takarékszövetkezetek szuverén egyedek, önálló döntéssel, önálló felelősséggel rendelkeznek. Kizárólag magyar tulajdonban vannak, tagjaik főleg természetes személyek, minimum 200 fős tagság kell megalapításukhoz, működésükhöz. Döntési mechanizmusukban az „egy tag – egy szavazat” elv érvényesül, függetlenül a tagok részjegy tulajdonától. 0-5 % tulajdoni hányad alatt nincs teendő, 5-10 % tulajdoni hányadnál bejelentési, 10-15 % tulajdoni hányad között engedélyeztetési kötelezettség van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felé. 15 % feletti tulajdont nem lehet szerezni. Takarékszövetkezet alapításához, működtetéséhez minimum 250 M forint részjegy- illetve saját tőke szükséges. A törvény lehetővé teszi, hogy jogi személy is szövetkezeti taggá váljon, a gyakorlatban mégis ritkán fordul elő. A tagot vagyoni hozzájárulási kötelezettség (részjegy jegyzés) terheli valamint részvételi, szavazati, tájékozódási jogosultság illeti. A befektető ugyanolyan kötelezettséggel rendelkezik, mint a tag, csak nem szavazhat. Földrajzi vagy területi kötöttség nincs.

 

A szövetkezeti hitelintézeti szektor szerkezete

 2010 második felében 138 szövetkezeti hitelintézet működik Magyarországon, amelyből az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) tartozó szövetkezeti hitelintézetek közel 80 %-ot, egy alternatív integráció mintegy 9 %-ot tesz ki. A befektetőkhöz tartozók 4%-os, az integrációkhoz nem tartozó „szabadúszók” szintén 4 %-os illetve a hitelszövetkezetek 3 %-os részarányt képeznek. A két takarékszövetkezeti integráció között érdekkülönbség volt, ma már együttműködünk, a jövőbeli egyetlen integráció lehetségesnek tűnik.

 

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezeti Integráció

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség a Takarékszövetkezetek 1990. április 18-án lezajlott I. Kongresszusán létrehozott szervezete, a Szövetkezetek Országos Szövetségének általános jogutódja. Az OTSZ az egyesülési jogról szóló, valamint a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint működő társadalmi szervezet.

A tagok 1993. október 13-án megkötötték, majd többször módosították a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződést, hogy a szövetkezeti hitelintézetek iránti bizalom erősítése, jó üzleti hírnevének biztosítása, integrációjának elősegítése érdekében, a szövetkezeti szolidaritás elve alapján önálló jogi személyként működtessék az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget.

A Szövetség feladatait az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (OTIVA), a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel, más szövetkezeti szervezetekkel, a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével stb. együttműködve látja el.

Az OTSZ tagja lehet bármely takarékszövetkezet, amely egyben tagja az OTIVA-nak is, és viszont. A Takarékszövetkezeti Integráció az OTSZ-OTIVA tagszervezeteiből, valamint az integrációs központi szervekből - OTSZ, OTIVA, Takarékbank Zrt. – áll. A Takarékszövetkezeti Integrációhoz csatlakozhatnak a területi szövetségek is.

Az Integráció további intézményeket – oktatási intézményt (Takarék Akadémia), informatikai cégeket (TAKINFO, TAK-INVEST), befektetési vállalkozást (Takarék Alapkezelő), faktor társaságot (Next-Faktor Zrt.) biztosítási egyesületet (KÖT) – is működtet, amellyel az integrációs tagok külső szereplőkkel szembeni kiszolgáltatottsága jelentősen csökkent.

  • A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. működtetése integrációs célokat szolgál, központi banki szerepet tölt be a tagszervezetek között, a takarékok nagy részének vezeti a számláját, lebonyolítja pénzforgalmukat. A befektetési tevékenységével, pénz- és tőkepiaci műveletekkel kiegészíti a takarékszövetkezeti palettát. A likviditás menedzselésében, szabad pénzeszközök hasznosításában, állampapírok vásárlásában (elsődleges forgalmazói státussal rendelkezve), bankközi betétek elhelyezésében, kötelező tartalékolás kezelésében különösen fontos szerepet tölt be. Az önálló kereskedelmi banki funkciók ellátása (számlavezetés, hitelezés) mellett elfogadja a szubszidiaritás elvét, nem kíván a takarékszövetkezetek versenytársa lenni. A takarékszövetkezetek megbízása alapján különféle szolgáltatásokat közvetít, közreműködik konzorciális nagyságrendű ügyletek teljesítésében. A termék-fejlesztés, üzleti tanácsadás, jogi szabályozás valamint a marketing területén végzett munkájával jelentős segítséget nyújt az egyes takarékszövetkezeteknek.
  • Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) célja a csoport-biztonság politika, stabilitás és fizetőképesség megőrzése, bizalom erősítése; Feladata a prudens szabályozás, intézmény és betétvédelem, konszolidáció, helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzés. Kezességet vállalhatnak, kölcsönt nyújthatnak, tőkejuttatásban részesíthetnek. A tagság önkéntes. Jogi személy.
  • A Takarék Akadémia alap-, és középfokú képzés révén, mesterkurzusok, szemináriumok, fórumok rendezésével, tanácsadással, ügyfél-konferenciák szervezésével, nemzetközi kapcsolatokkal és szerepvállalással hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek dolgozói megfelelő szakmai képzettséggel, felkészültséggel rendelkezzenek.
  • A Takarékszövetkezeti Integráción belül, a Takarékbank közreműködésével kidolgozták a TakarékPontok hálózati rendszerét. Ezt 2008 tavaszán indították el 12-15 takarékszövetkezet mintegy 200 fiókjának közreműködésével, amelyekhez azóta további takarékszövetkezetek is csatlakoztak, így másfélszeresére-kétszeresére bővült a hálózat. A TakarékPontok olyan egységes külsővel és egységes belsővel, azaz egységes szolgáltatási feltételekkel, azonos kondíciókkal jelennek meg a piacon, hogy az ügyfelek könnyen be tudják őket azonosítani. Az egységes megjelenés uniformizmusa előnyös marketingfogásnak számít főleg a városi ügyfelek körében. Összességében csökkenti a költségeket és növeli a profitot. Adott esetben nem számít, hogy az azonos külső különböző takarékszövetkezetet takar. A TakarékPontok egyre bővülő hálózatában az ügyek kölcsönös intézése elindult, hamarosan szélesebb körben válik elérhetővé.

Az integrálódott takarékszövetkezetek, mint pénzügyi szolgáltatók kiemelkedő szerepet töltenek be a vidéki lakosság, kis- és középvállalkozások pénzügyi szolgáltatással történő ellátásában. Jelentős szerepet töltenek be a területfejlesztési elképzelésekben, a kistérségek kis- és középvállalkozásainak, fejlesztési programokat kidolgozó, s azokat megvalósító önkormányzatainak és önkormányzati társulásainak finanszírozásában.

A Takarékszövetkezeti Integráció keretében a Szövetség kiemelt feladata: a tagszervezetei és társult tagjai érdekeinek külső és belső képviselete, védelme; lobbytevékenység folytatása, különösen a jogalkotás, a pénzpiaci döntések meghozatala során és a felügyeleti ellenőrzésre jogosult szakhatósági szervek feladatellátása kapcsán. Az érdekképviseleten kívüli legfontosabb feladata a tagszervezetei oktatásának megszervezése; azok tevékenységét segítő tanácsadás, pénzügyi és piaci helyzetének megerősítése és a marketing tevékenység országos megszervezése az Integráció egységes megjelenésének elősegítése, fejlesztése érdekében.

A Szövetség országos szervezet, amelyben a döntéseket a választott testületek hozzák. Az OTSZ legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Az OTSZ vezető testülete a héttagú elnökség, amelynek elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség mellett működik az OTSZ tevékenységének tagi felügyeletét ellátó hattagú felügyelő bizottság. Az OTSZ operatív irányítását és általános képviseletét az ügyvezető-igazgató látja el. A Szövetség éves költségvetés alapján működik, a fenntartás költségeit a tagszervezetek viselik a Közgyűlés határozata alapján.

Az OTSZ kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Kapcsolatban áll német, francia, amerikai, osztrák, olasz, spanyol, holland és más testvérszervezetekkel, az Európai Szövetkezeti Bankok Egyesületével (EACB), a Népi Bankok Nemzetközi Konföderációjával és a Nemzetközi Raiffeisen Unióval (IRU).

Az OTSZ tagjaként 2009 végén 117 takarékszövetkezet, és kettő, szövetkezetből átalakult zártkörű részvénytársaság működött Magyarországon. 2010.12.31-én 110 takarékszövetkezet és két részvénytársaság tagja van az OTSZ-nek.

 

6./ A szövetkezeti hitelintézeti szektor társadalmi, gazdasági súlya

A nagyobb hitelintézetek, amelyek betétet gyűjthetnek, túlnyomórészt részvénytársasági formában működő kereskedelmi bankok. Ezzel egyenrangú a szövetkezeti forma is, méretét tekintve persze kisebb. A hitelszövetkezetek csak a tagjaiknak, a takarékszövetkezetek bárkinek hitelezhetnek. A magyar takarékszövetkezetek kizárólag hazai tulajdonban vannak, a képződő nyereség itthon marad, az országot gyarapítja. Ugyan pénzpiaci részesedésük a mérlegfőösszeg és a saját tőke alapján is nagyjából 5 % körül mozog – ami messze elmarad az uniós átlagtól, és korántsem optimális – de a fontosságuk ennél jóval nagyobb. (A jelenlegi piaci részesedés sem olyan rossz, hiszen mintegy negyvenféle hitelintézet van Magyarországon, és ha egy egységnek tekintjük a szövetkezeti hitelintézeteket.) Ezt a részesedést a következő 10 évben a kétszeresére kellene emelni. Orbán Viktor miniszterelnök szerint inkább háromszorosára kell növelni, ha teljesíteni akarjuk azokat a makrogazdasági célokat, amelyek a növekedés beindításához, fenntartásához szükségesek.

A betétgyűjtésben elért 10 %-os (de a háztartási forint betétgyűjtésben több mint 19%-os), a mezőgazdasági hitelezésben, önkormányzati számlavezetésben, a bank-automaták üzemeltetésében, elért több mint 15 %-os, valamint a háztartási nettó forinthitelezésben elért 13%-os piaci részesedése igen tiszteletre méltó a hitelintézetek között. Az internetes „bankolás” pedig már nem városi kiváltság. Széleskörű banki szolgáltatás igénybe vehető a szövetkezeti hitelintézeteknél! A kis- és középvállalkozóknak kínált Széchenyi-kártyában, valamint a mezőgazdasági vállalkozóknak kínált Gazdakártya forgalmazásában piacvezetők. Az integrált takarékszövetkezetek jelentős szabad forrással rendelkeznek, a hitel-betéti arányuk 55 %, szemben a kereskedelmi banki szektor több mint 160 %-os arányával. A kereskedelmi bankok betétjének és a saját tőkéjének összege így sem fedezi a hitelállományt, amelyet minden bizonnyal további kötelezettségből pótolnak.

A szövetkezeti hitelintézetek fiókjai az összes hitelintézeti fiók 40 százalékát teszik ki. Gyakorlatilag minden második településen van egy takarékszövetkezeti fiók. A takarékszövetkezetek a vidék bankjai! Missziót töltenek be azáltal, hogy olyan településeken is korszerű pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, ahol más pénzügyi szolgáltatók nem jelennek meg. A magyarországi települések 1/3-a ilyen, ahol semmilyen más pénzintézet nem működik, s így több millió ember számára az egyetlen pénzügyi szolgáltató! A profit érdekeket szem előtt tartó kereskedelmi bank számára egy bizonyos lakosság szám alatt nem éri meg a jelenlét, nem hoz elég hasznot. A szövetkezet nem engedheti meg magának, hogy tisztán csak a közvetlen nyereség elve mozgassa. Természetesen, a szövetkezeteknek is törekedniük kell a nyereség elérésére, mert enélkül nem tudnának sem fennmaradni, sem fejlődni, de legalább ilyen fontos szempont, hogy emberek tömegei és településeik ne szoruljanak ki a banki szolgáltatói körből. Ez az üzletfilozófia a legnagyobb értéke a szövetkezeteknek. A tulajdonosok irányából a vezetés felé profit elvárás érvényesül, és nem profitnyomás. A profit elvárás, ami reális, érthető és indokolt, nagyban különbözik a tulajdonosok felől érkező profitnyomástól, amely kizárólag az egyetlen, rövidtávú szempontot részesíti előnyben.

A szövetkezeti bankokat jóval kevésbé érintette a válság, mert elsősorban a helyi üzletekben érdekeltek, a helyi lakosság, kis- és középvállalkozások, családi mezőgazdasági vállalkozások kiszolgálói. Személyesen is ismerik az ügyfeleiket. Ez nagymértékben csökkenti mindkét fél számára az együttműködés kockázatát, ezért ott sokkal nagyobb a bizalom, és a bizalmi tőke. Ez a bizalom számszerűsíthető, pénzre váltható. Az elmúlt években uralkodó spekulatív, neoliberális gazdaságpolitika helyett szilárd, termelő kapitalizmust, értékteremtő gazdaságot kell felépíteni, és működtetni. Ez pedig csak úgy sikerülhet, ha helyreáll a bizalom. Bizalom kell ahhoz, hogy merjünk vállalkozni, munkahelyeket teremteni, munkát vállalni, hitelt adni, és hitelt felvenni.

Az új nemzeti fejlesztési programban, az önkormányzati finanszírozásban, az agrártámogatások közvetítésében, a pályázati rendszerek finanszírozásában az eddigieknél nagyobb súllyal vehetnek részt a szövetkezeti hitelintézetek.  A várható fokozott aktivitás tőkét igényelhet, a Kormány pedig hajlandó hosszú futamidejű kölcsöntőkét biztosítani.

A szövetkezeti bankok és a hazai kis és közepes vállalkozások együttműködése, az utóbbiak pénzügyi támogatása, kiemelt feladat az EU minden országában. A szövetkezeti bankok stratégiai partnerei a kis- és középvállalkozásoknak. Magyarországon a szövetkezeti bankok a bankrendszer kis és közepes vállalkozásai, ezért a nem pénzügyi kkv-szektorral szinte egy családot képeznek. A szövetkezeti hitelintézetek és a kis- és középvállalkozások egymásra vannak utalva, együttműködésük magától értetődő, és csak együttműködve lehetnek egy fenntartható, és stabil gazdasági növekedés motorjai. Mindkét szektornak a Kormány stratégiai szerepet szán egy új, korszerű, 21. századi sikeres magyar gazdaságpolitika megvalósításában.

 

7./ Összefoglalva

A szövetkezés gondolatisága újra a magasba emelkedhet, ugyanis a vagyonarányos döntési mechanizmus kizárólagosságára való törekvés, a liberális elvek egyedüli érvényesülésének a hajszolása, az állami beavatkozás teljes kizárásának elképzelése látványosan megbukott. Örvendetes, hogy az új világrend kialakításában a szövetkezetek és a takarékszövetkezetek is részt vehetnek, az önsegélyezés, önigazgatás, önmagunkért való felelősségvállalás (önmérséklet!) alkalmazott elveinek köszönhetően. A szövetkezet hitelintézetek kiegyensúlyozó, stabilizációs szerepet töltenek be a gazdaság életében. A szövetkezeti hitelintézetek működését biztosító alapelvek, kapcsolati tőkéjük, bizalmi tőkéjük, relatív gyorsaságuk, piaci közelségük és nem utolsó sorban komoly mértékű forrásaik arra predesztinálják a takarékszövetkezeteket, hogy a magyar gazdaságban betöltött társadalmi, gazdasági szerepüket megerősítve, és követve az európai gyakorlatot, minden eddiginél nagyobb eredményeket érjenek el.

A magyarországi szövetkezeti hitelintézeti fejlődés számos területen hasonlóságot mutat a nyugat-európai fejlődéssel. A kelet-európai politikai, társadalmi gazdasági hatások azonban még több különbözőséget produkáltak. A felhalmozott tapasztalatok hasznosak lehetnek bárki számára, akik érdeklődnek a magyarországi szövetkezeti hitelintézeti fejlődés iránt, vagy úgy érzik, tapasztalataink megkönnyíthetik saját problémáik megoldását. Tudásunkat, ismereteinket készek vagyunk megosztani Önökkel. Megfelelő felkészültséggel rendelkező kollégáink vannak, akik már nem először tartanak előadásokat külföldiek számára. Németországi kapcsolataink több esetben bennünket ajánlottak. Eddig pozitív visszajelzéseket kaptunk.

Demján Sándor elnök

Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Magyarország


A Takarékszövetkezeti Integráció tagszervezetei a magyarországi önkormányzatok több mint 15 %-ának vezetik a számláját.


AZ OTSZ VEZETŐI, ELNÖKSÉGE, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA

demjan varga

ELNÖK

DEMJÁN Sándor

ÜGYVEZETÕ IGAZGATÓ

VARGA Antal

Telefon:488-08-62
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


AZ OTSZ ELNÖKSÉGE

  • ELNÖK DEMJÁN Sándor
  • ALELNÖK  DR. TURI Dénes

TAGOK

  • DALLOSNÉ MÁTÉ Jolán
  • KUZMI István
  • LEÖVEY Péter
  • MOLNÁR Lászlóné, Klári
  • VIDA József

AZ OTSZ FELÜGYELÕBIZOTTSÁGA

  • ELNÖK SEBESTYÉN István

TAGOK

  • MOLNÁR Árpád
  • PÉNZES Lászlóné, Eszter
  • HORVÁTHNÉ SZŐLLŐSY Zsuzsanna
  • TÓTH Bálintné, Dóra
  • VARGA Mária

A SZÖVETSÉG MEGALAKÍTÁSA

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség a Takarékszövetkezetek 1990. április 18-án lezajlott I. Kongresszusán az 1971. évi III. törvény alapján létrehozott szervezetnek (SZÖVOSZ) általános jogutódja. Az OTSZ az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. és II. törvény alapján létrehozott, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével működő társadalmi szervezet.

 A tagok 1993. október 13-án megkötötték, majd többször módosították a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződést, hogy a szövetkezeti hitelintézetek iránti bizalom erősítése, jó üzleti hírnevének biztosítása, integrációjának elősegítése érdekében, a szövetkezeti szolidaritás elve alapján önálló jogi személyként működtessék az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget.

A Szövetség feladatait az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel, és a tagszervezetekkel, valamint más intézményekkel együttműködve látja el.

 

A SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE

Az integrálódott takarékszövetkezetek, mint pénzügyi szolgáltatók kiemelkedő szerepet töltenek be a vidéki lakosság, kis- és középvállalkozások pénzügyi szolgáltatással történő ellátásában. Jelentős szerepet töltenek be a területfejlesztési elképzelésekben, a kistérségek kis- és középvállalkozásainak, fejlesztési programokat kidolgozó, s azokat megvalósító önkormányzatainak és önkormányzati társulásainak finanszírozásában.

A Takarékszövetkezeti Integráció keretében a Szövetség kiemelt feladata: a tagszervezetei és társult tagjai érdekeinek külső és belső képviselete, védelme; lobbytevékenység folytatása, különösen a jogalkotás, a pénzpiaci döntések meghozatala során és a felügyeleti ellenőrzésre jogosult szakhatósági szervek feladatellátása kapcsán. Az érdekképviseleten kívüli legfontosabb feladata a tagszervezetei oktatásának megszervezése; azok tevékenységét segítő tanácsadás, pénzügyi és piaci helyzetének megerősítése és a marketing tevékenység országos megszervezése az Integráció egységes megjelenésének elősegítése, fejlesztése érdekében.

A szövetség országos szervezet, amelyben a döntéseket a választott testületek hozzák. Az OTSZ legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Az OTSZ vezető testülete a héttagú elnökség, amelynek elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség mellett működik az OTSZ tevékenységének tagi felügyeletét ellátó hattagú felügyelő bizottság. Az OTSZ operatív irányítását és általános képviseletét az ügyvezető-igazgató látja el. A Szövetség éves költségvetés alapján működik, a fenntartás költségeit a tagszervezetek viselik a Közgyűlés határozata alapján.

 


Országos Takarékszövetkezeti Szövetség

1125 Budapest, Fogaskerekű utca 4.

Telefon: 488-0860

Fax: 488-0861

 

Takarékkereső, fiókkereső, ATM-kereső a honlapon keresztül történik.

www.magyartakarek.hu

 E-mail:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 


Ossza meg a bejegyzést