Hirdetés
Cafeteria 2019: lehet, hogy százezrek feketén kapják majd PDF Nyomtatás E-mail
2018. október 10. szerda, 09:00

cafetAz adókedvezmények eltörlése miatt sokan a cafeteria-kínálat gyökeres átalakulását vetítik előre. Ám a munkáltatói visszajelzések alapján egyre inkább úgy fest, hogy a többsége mégsem akar változtatni a palettán jövőre - legalábbis a Napi.hu-nak nyilatkozó tanácsadók szerint. A tőkeerős vállalatok jelentős része hajlandó lenne lenyelni a nettó bértömeg-emelkedést, míg a kkv-szektoron belül sokan a trükközésben találhatják meg a kiutat.

Júniusban sokkhatásként érte a magyarországi cégeket a legnépszerűbb és legelterjedtebb cafeteria-elemek kedvezményeinek megvonása, amelyet a nyári adócsomag keretében jelentettek be. Akkor úgy tűnt temetni kell majd ezeket a juttatásokat, ám az idő előrehaladtával a munkáltatók többsége egyre bizakodóbbá vált -  értékelt a Napi.hunak Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

cafeta

A tíz fő feletti vállalatok 80 százaléka hajlandó vállalni az adónövekményt és a juttatások bruttósítását, sőt tovább akarja növelni a cafeteria-keretét 2019-től - ez derült ki a szolgáltatócég 300 munkáltatóra kiterjedő, reprezentatív felméréséből. A továbbra is kedvezményes Széchenyi Pihenő Kártyát (Szép-kártya) jelenleg is alkalmazó munkáltatók 76 százaléka megtartaná, de ennél érdekesebb, hogy a cégek 70 százaléka - részben vagy egészben - megőrizné az egyéb juttatásokat is.

A becslések szerint leginkább elterjedt 100 ezer forintos kedvezményes készpénzfizetést a munkáltatók 36 százaléka nem béresítené, míg az utalványok, kártyák körében már a cégek 54 százaléka tartaná meg a mostani rendszert. Az Edenred szerint összességében nagyobb arányban vannak olyanok, akik nem változtatnák a kedvezményes készpénz és az egyéb elemek (utalványok, kedvezmények) nettó összegén, azokhoz képest, akik a Szép-kártyák keretén módosítanának. (Jelenleg a "népszerűségi mutatók" alapján a 100 ezer forintos készpénzjuttatás évi 100-120 milliárdos kiadást jelent a cégeknek, az étkezési juttatásoké - Erzsébet-utalvány - egy körülbelül 100 milliárdos piac, míg a Szép-kártyák esetében 80-90 milliárdos a felhasználás volumene).

A fizetésemelés hamarabb „elporlad"

A meglévő rendszerhez való ragaszkodás oka a krónikus munkaerőhiány: a cégek egyszerűen nem tehetik meg, hogy kevesebbet adjanak a dolgozóiknak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bér önmagában nem elég - a bónuszoknak, ösztönzőknek, juttatásoknak nagyon fontos szerep jut, nem csak a toborzás és a törzsgárda megtartása terén, de a munkáltató külső megítélése tekintetében is - érvelt Balázs Krisztián. A cafeteria béresítése téren még van némi bizonytalanság, de azért az látszik, hogy a cégek nem nagyon szeretnék meglépni, hiszen a munkaerőpiacon van egy olyan beidegződés, hogy ez röghözkötést jelent.

Ráadásul egy 5-10 százalékos bérfejlesztés ösztönző-hatása limitált időre szól: körülbelül egy fél évig hatásos,de utána a munkáltató megint gondolkodhat a következő emelésben. Kalkulációi szerint, ha az egyes meghatározott juttatások adója 40-ről 80 százalékosra emelkedik, akkor az a teljes bértömeget nézve 2-5 százalékos pluszterhet jelent a cégeknek, ám ez hosszú távon mégis jobban megtérülhet, mint a bérfejlesztés.

cafetb

Újabb versengés indulhat be 

Hasonlóan látja a helyzetet Makár Andrea, a BDO Magyarország cafeteria és expat tanácsadója, aki szerint a cégek jelentős része annak ellenére megtarthatja a meglévő cafeteria-palettát, hogy ez a béren kívüli juttatások büdzséjét nézve átlagosan legalább 20 százalékos költségnövekedést jelentene. (Persze mindez függ a vállalatok adottságaitól és az eddigi ráfordítások nagyságától).

A szakember felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok cég még reménykedik abban, hogy a november végén elfogadásra kerülő adócsomag még hozhat kedvező változásokat, ezért szerinte annak bejelentéséig a munkáltatók nem fogják semmilyen döntés mellett elkötelezni magukat. Az eddigi tapasztalat ugyanis az volt, hogy az őszi adóváltozások minden évben tartalmaztak lényegi változásokat a cafeteriával kapcsolatban is.

Mindazonáltal, ha valamikor esély van rá, hogy béremelést adjanak a munkáltatók cafeteria helyett, akkor az valószínűleg most jöhet el. Makár szerint elképzelhető, hogy a kedvezmények kivezetése beindít egy újabb béremelési spirált, hiszen a munkavállalók sok helyen olyan juttatásoktól eshetnek el, melyeket a mindennapi életük során hasznosítani tudtak - például élelmiszer-vásárlás, tömegközlekedés - ami főleg a kiskeresetűek esetén az életszínvonal romlásával jár. S amennyiben a munkáltatójuk nem emel bért, vagy nem kompenzál valamiképp, de a szomszédos cég ezt megteszi, akkor jó eséllyel átpártolnak majd hozzá.

A multinacionális cégek hazai kirendeltségei számára pedig az adóemelés komoly érv lehet a bérfejlesztés mellett, amennyiben a nyugati központoktól kérnek újabb forrásokat a meglévő munkaerőhiány enyhítése céljából.

Hol maradhat meg a mostani cafeteria?

A versenyszektorban, a nagy és közepes cégeknél Budapesten és a megyeszékhelyeken, elsősorban a szakképzett és szellemi alkalmazottak körében szinte követelmény egy vonzó és nagyon differenciált - például magánorvosi ellátást, kulturális és sportkedvezményeket is kínáló juttatási rendszer megléte.

Azonban nem csak a fehérgalléros munkakörökben van hangsúlyos szerepe a széleskörű cafeteria-palettának. Számos nagy autóipari, vegyipari és kiskereskedelmi cég használja eszközként a fizikai állomány toborzására és megtartására. Egyebek közt a Mol, a Mercedes és az Audi is nagyon differenciált - például egészségügyre, lakhatásra, szabadidőre kiterjedő - juttatási csomagot kínál, míg a Lidl tavaly a cafeteria nélkül nem nyerhette volna meg az üzletláncok között zajló bérversenyt.

Balázs Krisztián szerint biztos, hogy a nagy szereplők a megemelkedett adóterhek ellenére is megtartják ezen elemek széles palettáját. A 30 fő alatti kkv-k azonban várhatóan nem fognak sokat bajlódni: a meglévő juttatási keretet - jellemzően a 100 ezer forintnyi kedvezményes készpénzt - vagy bruttósítják, vagy hivatalosan megvonják és feketén fogják odaadni. Sajnos az elmúlt évek minimálbér-emelései során is fény derült rá, hogy a kicsik java része inkább a zsebbe adott pluszpénzzel manipulál, semmint, hogy lenyelné a kötelező tehernövekedést.

Sok minden kedvezményes marad - ezekkel mi lesz?

Korábban megírtuk hogy több tanácsadócég - köztük az RSM és a PwC - felhívta a figyelmet, hogy számos juttatás kedvezményes adózású, vagy köztehermentes marad jövőre is. Ezek hosszú sorában találjuk a kedvezményes számlacsomagot, a kamatmentes munkáltatói lakáshitelt, a 2018-ban indított biztosítást, az önsegélyező és egészségpénztárak célzott szolgáltatásainak munkáltatói finanszírozását, továbbá a munkavállalói résztulajdonosi programot, a nem iskolaszerű, munkakörhöz kapcsolódó képzéseket és például a wellness szálloda-kedvezményt.

Világos rendszert egyelőre nem látni e palettán belül, ezeket az elemeket lényegében úgy kell "kimazsolázni" az szja-törvényből. Mi a közös ezekben a jelenleg ritkán használt ösztönzőkben, amellett, hogy kifejezetten a jobban fizetett, szellemi munkakörökhöz kötődnek?

Ezek jellemzően egy túlszabályozott rendszerben elérhetőek, alkalmazásuk igen bonyolult adminisztrációval jár. Éppen emiatt nem voltak elterjedtek eddig, szemben például a viszonylag egyszerűen használható étkezési, vagy ajándékutalványokka. - magyarázta az Edenred szakértője.

Ha csak egy egészségpénztári juttatást veszünk példának: ezen a téren például kettéválik a munkáltatói és munkavállalói támogatás, miközben bizonyos gyógyszerekre, étrend-kiegészítőkre költhető, bizonyos szerekre pedig nem. Például multivitamint nem vehet a munkavállaló a támogatásból, de C-vitamint már vehet, s amennyiben "mellényúl", akkor a cég máris levelet kaphat a NAV-tól, hogy adózatlan jövedelme keletkezett.

A túlszabályozottság miatt viszont ezek az eszközök elveszítik eredeti céljukat, mégpedig hogy ösztönzők legyenek. A dolgozók egyszerű, jól érthető, kifejezett szükségletekre fordítható juttatásokat igényelnek - vélekedett Balázs Krisztián.

Célhoz vezethet - de csak szűk körben

A kedvezményes adósávban maradt - eddig főként cafeterián kívüli ösztönzőknek számító elemek várhatóan még a fehérgalléros állomány körében sem feltétlenül lesznek annyira elterjedtek, hiszen ezeknél kézzelfoghatóbb dolgokban gondolkodnak a cégek és a munkavállalók is - erősítette meg Makár Andrea.

Szerinte amennyiben egy vállalkozás mégis ezeket használná, nagy fejtörést okozhat majd összeállítani egy hatékony palettát - és nem csak könyvelői szemmel. Például egy komolyabb informatikus-állománnyal rendelkező cégeknél ezekkel az elemekkel szinten lehet tartani a munkavállalói elégedettséget - ám ehhez mindenképp egy nagyon jól megalkotott munkáltatói kommunikáció is szükséges. Még a legjobb juttatási elem sem ér semmit, hogy ha nem értik a munkavállalók, vagy nem látják, hogy az számukra miért jó és hasznos - figyelmeztetett.

Nagyon nehéz tehát olyan palettát összeállítani, amely költségnövekedés nélkül okoz hasonlóan jó eredményt, mint amivel eddig találkoztak. Ezzel együtt úgy látja, hogy még a többletterhek vállalása is biztosabban vezethet eredményre, mintha a munkáltató egyszerűen béresíti cafeteria-rendszerét.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • ..., majd olcsón rátenni a kezünket. NER logika újabb példája. Még egy... Tovább...
  • A köztisztviselői illetményalap - ami a munkabér számítás alapja - írd... Tovább...
  • Szolgáló közigazgatást a közigazgatásban dolgozókon keresztül valósítj... Tovább...
  • Ebbe persze bele kellett kötnie. Tovább...
  • A területi meg az önkormányzati igazgatást nem a vezetők tartják életb... Tovább...
  • Üzennék Patyi mesternek, mert úgy látom, különbözőképpen látjuk a dolg... Tovább...
  • Éppen itt az ideje,az utolsó utáni percben vagyunk.Negyven három éve d... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de! pont a 100ezer forintos kp.-ban adható keretrő... Tovább...
  • Szóval az önkormányzati igazgatásban (a legnehezebb közigazgatási munk... Tovább...
  • Háttérszámítást végez, aztán megállapítja, hogy nem fér bele a keretbe... Tovább...
  • Átgondoltan kivezetni a cafetériát - ezt meg hogyan támogathatja a Mun... Tovább...
  • "Az ÁSZ-elnök Domokos László például felvetette, hogy olyan utalványok... Tovább...
  • Ez a fejlesztés oly annyira sikeres, hogy mióta a Nyugdíjbiztosít ó be... Tovább...
  • Csak Budapestieknek? Tovább...
  • Keresetek emelkedése - kinél? 37.000 köztisztviselőn ek központilag 10... Tovább...