Hirdetés
Fogyóban a munkaerő-tartalék PDF Nyomtatás E-mail
2018. június 19. kedd, 08:00

munka0A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék 327 ezer fő volt idén az első negyedévben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal munkaerőfelmérésének adataiból.

Ebből 178 ezer volt a munkanélküliek száma, 110 ezren dolgozni szándékoznak és 2 héten belül munkába tudnának állni, de most nem keresnek munkát, 33 ezren alulfoglalkoztatottak – például részmunkaidősök –, 6 ezren pedig munkakeresők, de 2 héten belül nem tudnak munkába állni. A munkaerő-tartalék egy év alatt 70 ezer fővel zsugorodott, miközben a területi eloszlása továbbra is egyenetlen: 214 ezer főt tett ki Északkelet-Magyarországon, 65 ezret délnyugaton, míg az osztrák határ menti megyékben a 20 ezret sem éri el a 15-64 évesek körében.

A potenciális munkaerő-tartalék egy év alatt 70 ezer fővel zsugorodott, miközben a területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen. A munkaerő-tartalék a közfoglalkoztatottakkal egyetemben 214 ezer főt tett ki Észak-Kelet-Magyarországon, 65 ezret Dél-Nyugat-Magyarországon, míg az osztrák határ menti megyékben a 20 ezret sem éri el a 15-64 évesek körében. Ebben a korosztályban csökkent az inaktívak száma. A legfőbb ok demográfiai, de jelentős szerepet játszik ebben az emelkedő, ám nemenként továbbra sem egységes nyugdíjkorhatár is. Ez utóbbi magyarázza azt is, hogy a kategórián belül enyhén emelkedik a nők aránya. A KSH adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest mintegy 90 ezerrel kevesebb volt az inaktívak száma 2018 első negyedévében, csaknem 63 százalékuk nő.

Az inaktívak száma, vagyis akik nem minősülnek munkaerő-tartaléknak, 2 millió 707 ezer fő volt, a foglalkoztatottaké alulfoglalkoztatottak nélkül 4 millió 402 ezer.

A legfrissebb, már rendelkezésre álló uniós munkaerőpiaci adatok szerint 2017 negyedik negyedévben a 15–64 évesekre számított 68,8 százalékos magyar foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, ezen belül a férfiak előnye 2,8 százalékpontra nőtt, a nők hátránya az előző negyedévihez hasonlóan 1,1 százalékpont volt. A 25–54 évesek – azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak – 84 százaléka minősült foglalkoztatottnak Magyarországon, ami a tagországok legmagasabb foglalkoztatási rátával jellemzett felső harmadát jelenti.

Az Európa 2020 stratégiában a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátájánál célként megjelölt 75 százaléktól a hazai érték 1,2 százalékpontra van.

A relatíve magas foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel párosul, 2017 IV. negyedévében is csak 3 tagországban (Csehországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a magyarországi 3,8 százalékosnál.

(Világgazdaság)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • A köztisztviselői illetményalap - ami a munkabér számítás alapja - írd... Tovább...
  • Szolgáló közigazgatást a közigazgatásban dolgozókon keresztül valósítj... Tovább...
  • Ebbe persze bele kellett kötnie. Tovább...
  • A területi meg az önkormányzati igazgatást nem a vezetők tartják életb... Tovább...
  • Üzennék Patyi mesternek, mert úgy látom, különbözőképpen látjuk a dolg... Tovább...
  • Éppen itt az ideje,az utolsó utáni percben vagyunk.Negyven három éve d... Tovább...
  • Ez mind szép és jó, de! pont a 100ezer forintos kp.-ban adható keretrő... Tovább...
  • Szóval az önkormányzati igazgatásban (a legnehezebb közigazgatási munk... Tovább...
  • Háttérszámítást végez, aztán megállapítja, hogy nem fér bele a keretbe... Tovább...
  • Átgondoltan kivezetni a cafetériát - ezt meg hogyan támogathatja a Mun... Tovább...
  • "Az ÁSZ-elnök Domokos László például felvetette, hogy olyan utalványok... Tovább...
  • Ez a fejlesztés oly annyira sikeres, hogy mióta a Nyugdíjbiztosít ó be... Tovább...
  • Csak Budapestieknek? Tovább...
  • Keresetek emelkedése - kinél? 37.000 köztisztviselőn ek központilag 10... Tovább...
  • Pálffy Ilona szerint az utolsó pillanatban beérkező nagyszámú névjegyz... Tovább...