Hirdetés
A korrupcióellenes fellépés sikereiről PDF Nyomtatás E-mail
2017. december 13. szerda, 07:00

domokos laszlo02A jegybank, a számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság vezetői és az igazságszolgáltatási vezetők sikeresnek ítélték a korrupcióellenes fellépést, egyúttal hangsúlyozták az intézményi összefogás erősítését a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának hatodik évfordulóján.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának hatodik évfordulóján tartott rendezvényen kijelentette: az integritás mint a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség ma már nem idegen fogalom, hanem minden területen érvényes fejlesztési irány. A korrupció elleni hatékony fellépés összehangolt intézkedéseket és együttműködést igényel, minden intézménynek el kell végeznie az integritásnál rá háruló feladatokat és más szervezetek tapasztalatait is hasznosítania kell – mondta. A közszféra korrupciós kockázatait vizsgáló számvevőszéki felméréshez idén minden eddiginél több szervezet csatlakozott, a közalkalmazottak több mint 60 százalékát lefedő 3346 adatszolgáltató – számolt be –, és különösen nagy hangsúlyt kaptak azok a területek, ahol a köz- és a magánszféra találkozása miatt erős a korrupciós kockázat. Ezek közé sorolta a közbizalom szempontjából különösen fontos közszolgáltatásokat, mivel – mint fogalmazott – az állampolgárok érdekeltek a legjobb feltételek elnyerésében például a díjköteles szolgáltatásoknál, méltányossági ügyekben vagy egyes szolgáltatások iránti túlkereslet esetében.

Domokos László szerint az integritást erősíti, hogy a pénzbeli vagy természetbeli ellátásoknál többnyire készül átvételi dokumentum, az összeférhetetlenségek szabályozását pedig általában megfelelőnek ítélte. A panaszkezelést és közérdekű adatbejelentést támogató rendszerek azonban sokszor hiányoznak és az ajándékok, meghívások elfogadásának szabályozása sem kellően szabályozott. A hatósági jogkörrel eljáró szervezeteknél az egyedi mérlegelésen alapuló jogkör és a méltányosság, továbbá az engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési ügyek vagy a szakhatósági véleményezések is problémát jelenthetnek.

Az elmúlt 7 év tapasztalatai szerint a közintézmények korrupciós kockázata általánosan és trendszerűen csökkent, mérséklődött a nem ellenőrzött területek aránya, a korrupció elleni védettség szintje rendszerszinten javult a közszférában – mondta az ÁSZ elnöke. Az integritást erősítő intézkedések 2010 óta a szabályozás szintjén, jogszabályokban, iránymutatásokban, etikai kódexekben és kormányzati stratégiákban is megjelentek, a számvevőszék pedig a jogszabályi környezet változásának köszönhetően ellenőrző feladatokat is ellát a korrupció visszaszorítása érdekében.

A korrupcióval szembeni ellenálló-képesség a pénzügyi stabilitást is befolyásolja, ezért az integritás erősítését a jegybank kiemelt feladatnak tekinti – vette át a szót Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ismertette, hogy az MNB a felügyeleti területek szervezeti rendjében elválasztotta a felügyelői, vizsgálói és jogi szervezeti egységeket, így a pénzügyi intézmények vizsgálatakor minden munkafolyamatban és döntési pontnál egymástól független vezetők ellenőrzése érvényesül. A jegybank emellett a belső védelmi vonalakról, a pénzügyi szervezetek irányítási és ellenőrzési funkcióiról közzétett ajánlásában vagy az Európai Bankhatóság javadalmazási ajánlásainak magyarországi alkalmaztatásával is segíti a pénzügyi intézményeket. Integritásukat az MNB az új kihívást jelentő a digitalizáció terén is támogatja – tette hozzá.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke, Rigó Csaba Balázs szerint a hivatal kész az integritást erősítő jó gyakorlatok átvételére, a szakirányú képzésekre, és megosztja saját tapasztalatait más intézményekkel, idén 15 ingyenes konferencián csaknem kétezer közbeszerzési szakembernek tartottak tájékoztatót, többek között a korrupciós kockázatok csökkentéséről. A hatóság beszerzés-támogató rendszere segíti az átláthatóságot, a beszerzési szabályzat szigorításával háromról ötre emelték a szükséges ajánlatkérések számát a beszerzési értékhatár alatt is, a szerződött partnereket pedig a szerződéskötés után is ellenőrzik. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság decemberig a közbeszerzési jogsértések miatt csaknem 630 millió forint, a közbeszerzési teljesítések szabálytalanságai miatt pedig megközelítően 343 millió forint bírságot szabott ki. Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy Európában egyedülálló módon a hatóság a közbeszerzési szerződésekben vállalt teljesítéseket, végrehajtásokat is ellenőrzi helyszíni ellenőrzésekkel 2015 óta, ezzel nemcsak az ajánlatkérők, hanem az ajánlattevők is bekerültek az ellenőrzési körbe. A hatóság vezetője közölte: az Országgyűlés elé került az a törvénymódosítás, amely szerint 2018. április 15-től minden közbeszerzést a jelenleg tesztelés alatt álló elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül intéznek.

Pintér Sándor belügyminiszter felidézte: 2014-ben a Belügyminisztérium irányítása alá került a korrupcióellenes küzdelem, és elkészült a Nemzeti Korrupcióellenes Program, amely 2015-2018 közötti időszakra határozza meg az egyes állami szervek feladatait. Az igazgatási munkakörök kockázatelemzését elvégezve arra jutottak, hogy az önkormányzatokat jobban be kell vonni a folyamatba. Kiemelte: a cél a kísértések visszaszorítása, ezt pedig elektronikus ügyintézéssel, a döntések automatizálásával lehet elérni.

A miniszter utalt arra, hogy a rendőrség évek óta automatizált döntéshozatalt valósít meg az egyes közlekedési szabályszegések esetén, nemrégiben pedig bevezették a tehergépjárművekre az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), ez jelentős lépés volt az áfacsalások visszaszorítása terén. Még idén szeretnék bevezetni a kilépő teherautók ellenőrzését tengelysúlyméréssel, hogy kiderüljön, valóban kivitték-e a fuvarozók az országból az árut, amelyet áfafizetés nélkül szereztek be, és értékesítettek. A rendőröket pedig szeretnék felszerelni testkamerákkal, hogy nyomon követhetők legyenek az intézkedések. Januártól indul továbbá az e-közigazgatás, amikor az ügyfélként eljáró állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője és a gazdálkodó szervezetek a törvény által meghatározott esetekben kötelezettek az e-ügyintézésre.

A bíróságok rendszeres kitöltői az Állami Számvevőszék integritás-felméréseinek – hangsúlyozta az OBH elnöke, Handó Tünde –, a bírósági szervezet integritását, feddhetetlenségét jelző mutatók pedig kiválóak, az igazságszolgáltatás intézményeinél megfelelően működnek a korrupcióval szembeni védekezést erősítő mechanizmusok. Úgy vélte, ebben szerepe van a bírák etikai kódexének, a központi és helyi szabályzatoknak, valamint a munkatársak rendszeres képzésének is. Idén a 11 ezer bírósági dolgozóból 5311 vett részt az OBH által szervezett központi integritási tárgyú képzésen. Az OBH elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy lehetséges, sőt szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben.

A legfőbb ügyész helyettese, Belovics Ervin azt emelte ki, hogy az ügyészség az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. Minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták. Az OLAF eddigi 33 ajánlása, négy jelzése és egy zárójelentése nyomán indult nyomozások eredményeként eddig kilenc ügyben emelt vádat az ügyészség, és két elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság.

Belovics Ervin kiemelte, hogy a magyar ügyészség aktív szereplője az Eurojuston belüli munkának, valamint a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozócsoportoknak. 2011 óta húsz ilyen, magyar részvételű nyomozócsoport alakult. Az elmúlt tíz évben az összes korrupciós cselekmény 60 százaléka vádemeléssel fejeződött be. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett megbízhatósági vizsgálat idén 26 feljelentést eredményezett – a tavalyival egyezően. Részt vettek az új büntetőeljárási törvény kodifikációjában. Abban már megjelentek a speciális, leplezett nyomozati technikák, amelyek alkalmazásával javítani lehet a korrupciós bűncselekmények felderítését.

A Kúria elnökhelyettese, Kónya István arról beszélt, hogy az integritás feddhetetlenséget, befolyásmentességet jelent, ez az igazságszolgáltatás lényege, a bírói kar sajátja, és legmagasabb szinte a Kúria reprezentálja. A Kúrián több szabályzat megújult, valamint elnöki utasítások születtek annak érdekében, hogy erősödjön a Kúria ellenálló-képessége a működését, a jogszabályban foglalt feladatainak ellátását veszélyeztető tevékenységekkel szemben. A rendezvény sajtóanyaga szerint a Kúrián bevezetett szabályok eredményeképpen 2017-ben mindössze két, az integritást érintő esemény történt, amelyeket azonban a szervezet időben felderített, a döntéshozók pedig megtették a szükséges lépéseket.

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az ÁSZ-elnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, tavaly pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • Béremelés vagy sztrájk? Vezetők válasszatok! Tovább...
  • Jó lenne ismerni a kormányzati szándékot.... Tovább...
  • Nem azt mondtam, hogy jó, hanem normális. Tisztában vagyok az összes r... Tovább...
  • Kedves Korrekt!Csak a korrekt tájékoztatás érdekében - az előző parlam... Tovább...
  • Nem vitaként, de azért a 35e + 1 szabadnap elég normális bérnek mondha... Tovább...
  • És nem is fizetik ki!! Sajnos nem, csak ha megszűnik a jogviszony. Ne... Tovább...
  • És nem is fizetik ki!! Tovább...
  • A határidőket nézve a nagypéntek és nagyszombat esetében már nem kell ... Tovább...
  • Sok helyen még a jogszabályban rögzített szabadságot sem tudják tárgyé... Tovább...
  • Érdekes, hogy most szükség van a köztisztviselők re, most vagyunk vala... Tovább...
  • Az emberi méltóságot és a magánszféra tiszteletben tartását nem a rend... Tovább...
  • Az ASP rendszer vidéken is ritka csodás dolog. Még több közszolga kell... Tovább...
  • Kedves "Vidéki"! Úgy néz ki, hogy az a cél: ne legyen vidék. Tovább...
  • És erről az ügyfelek is tudnak? Mert itt vidéken az emberek jelentős r... Tovább...
  • A minimálbéren lévő köztisztviselők ennek elmondhatatlanu l örülnek. E... Tovább...
Hirdetés